A száj- és körömfájásról kérdeztük az agrárminisztert - A hazai élelmiszerek biztonságosak

A száj és körömfájás Magyarországon a mostani esetet megelőzően utoljára 1973-ban fordult elő. Sajnos a háborúk és a vírusok korában élünk, elég csak a madárinfluenzára, a sertéspestisre vagy kiskérődző állatok megbetegedésére gondolni. Ezek mind-mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. Nagy István agrárminiszter szerint a magyar állategészségügyi rendszer azonban a szakemberek elhivatott és lelkiismeretes munkájának köszönhetően biztos lábakon áll. Nagy István azt is hangsúlyozta, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.

Száj és körömfájás miatt szigorú korlátozó intézkedések

– A kisbajcsi telepen mintegy 1400 szarvasmarhával működött, melyekben március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget, nyálzást tapasztaltak a kollégák, a szájban és a lábvégeken és a tőgyön pedig jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság azonnali intézkedésként a telepet zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig nagyon szigorú korlátozó intézkedéseket rendeltünk el – hangsúlyozta a témában adott interjúban Nagy István.

Járványügyi nyomozás

– A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozás során vizsgáljuk, úgyszintén azt is, hogy a telepről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakban. Ezekkel a vírus esetleges továbbterjedésének esélyét mérjük fel. A járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzuk meg és rendeljük el. A járványügyi nyomozás során felderített kontaktgazdaságok esetében hatósági ellenőrzésre és laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételre került sor – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Referencia Laboratórium azonosította a vírus szerotípusát, úgynevezett O típusú RSZKF vírusról van szó. A törzs nem azonos a Németországban azonosított vírustörzzsel, az Európai Unió referencialaboratóriuma által végzett teljeskörű elemzés még folyamatban van.

A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket a magyar költségvetés biztosítja

Nagy István arról is beszélt, hogy a betegség rendkívül ragályos, és a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony. Így a sertések, valamint juhok, kecskék, bivalyok is. Emberekre nem veszélyes, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni. Ez történt Kisbajcson is az elmúlt napokban.

Az állami kártalanítási rendszer a bejelentési betegségek okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – teljes egészében a magyar költségvetés biztosítja.

Járványok és állatbetegségek megelőzéséért

• A tárcavezető szerint az Agrárminisztérium az elmúlt években tudatosan segítette az állattartókat a járványok és állatbetegségek megelőzésében. Az állattartó telepek megújításával, a járványvédelmi rendszerek kialakításával és a kapcsolódó beruházások támogatásával, valamint az egyes állatbetegségek megelőzésére irányuló vizsgálatok finanszírozásával is támogatták az ágazat szereplőit. 
• A nemzeti költségvetésből hosszú évek óta kiemelt összeget fordítanak a gazdálkodók számára az állatállományukat veszélyeztető állatbetegségek megelőzésére és felszámolására. 
• Az évi 12 milliárd forint keretösszegű konstrukció a szarvasmarha, a sertés, a baromfi, a kiskérődzők, a nyúl vagy éppen a ló esetében ad segítséget számos betegség megelőzésében, kezelésében a mintavétel, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok, a gyógykezelés vagy immunizálás költségeinek jelentős támogatása révén.
• A Vidékfejlesztési Program keretében 2336 állattartó telep épült vagy újult meg. 
• A pályázati felhívások pedig magukba foglalták az állategészségügyi, állathigiéniai technológiai fejlesztések megvalósítását, a szarvasmarhától, a sertésen át, a baromfiig minden állatfaj számára. A technológiai megoldások kiterjedtek a fertőző betegségek behurcolási kockázatának, illetve telepen belüli terjedésének csökkentésére. 
• Két körben célzottan, kifejezetten a sertés- és baromfitelepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére külön pályázati felhívást is meghirdetett az agrártárca. Ezeknek köszönhetően 242 telepi járványvédelmi projektet valósítottak meg az érintettek. A 2024-ben, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében kiírt, állattartó telepek fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatoknál szintén kiemelt cél volt a járványvédelmi beruházások támogatása.  Idén tavasszal megszületnek azok a döntések, melyek következtében 1400 kisebb léptékű állattartói beruházás valósulhat meg.

Biztonságosak az állati eredetű élelmiszerek

– Ne feledjük, a Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően – húzta alá Nagy István, hangsúlyozva, hogy a bevezetett tiltások enyhítése fokozatosan történik majd, a járványügyi helyzet kedvező alakulásának függvényében. A külföldre történő élőállat és állati termék kiviteli korlátozások feloldása első körben az EU tagállamok irányába fog megtörténni, de a harmadik országokba irányuló export korlátozások várhatóan sokáig fennmaradnak. A kivitel leállása különösen a tej- és húsipari termékeket érinti.

– Kaptunk egy jó hírt Brüsszelből. Az Európai Bizottság részéről megjelent az a végrehajtási határozat, amely a ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozását szolgálja. E határozat mellett nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az Európai Unió egységes belső piacán az áruk szabad mozgását, vagy ellentétesek az állategészségügyi rendelet szabályozásaival. Az EU így jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarha telep és annak 10 kilométeres körzete korlátozott terület, amelyben az uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kell végrehajtani. Ez azt is jelenti, hogy ezen területen kívül a tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket hazánkkal szemben, melyre a bizottság fel is hívta a figyelmet a határozat megjelenésekor. Mivel minden szabályt és előírást betartottunk, ezért a regionalizáció elve életbe lépett és például Lengyelország is visszavonta a behozatali korlátozásokat– zárta gondolatait az agrárminiszter.