Száj- és körömfájás - A hónap végéig le kell vágni az összes sertést tucatnyi szigetközi településen

A szlovák ragadós száj- és körömfájás kitörések miatt újabb intézkedéseket vezet be Győr-Moson-Sopron vármegyében az országos főállatorvos. Többek között a határ menti 10 kilométeres sávban legeltetési tilalom lép életbe és a korlátozás alatt álló területeken kötelező a sertések levágása. A háztáji állattartóknak lehetőségük van a házi vágás választására, de ezen esetekben is mintavétel kell – derül ki a NÉBIH tájékoztatójából. 

A száj- és körömfájás miatt kell levágni a sertéseket

Három, egy medvei, egy csiliznyáradi és egy bakai szarvasmarha állományban állapította meg múlt héten a szlovák hatóság az RSzKF kórokozó jelenlétét. A járvány megfékezéséért dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos újabb intézkedések bevezetéséről döntött. Győr-Moson-Sopronban, a határ menti 10 kilométeres sávban legeltetési tilalom lépett érvénybe április 7-ig. A szlovákiai kitörések miatt létrehozott megfigyelési körzetben a szarvasmarhákat és juhokat ez idő alatt kötelező zártan tartani.

 Mint írják, a sertések jelentős szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében. A járványügyi kockázat számottevően csökkenthető a sertésállomány levágásával, amit a korlátozott területen március 31-ig kell megtennie a gazdáknak. A háztájit tartók választhatják a házi vágást, amelynek időpontját előzetesen be kell jelenteniük a helyi állategészségügyi szolgálatnak, mivel a levágott állatból ez esetben is mintavétel történik. Alternatív megoldásként az állatok levágásával, állami kártalanítás mellett, a hatóság is megbízható. Az érintett települések listája itt található; Ásványrárót, Dunaremetét, Dunaszeget, Győrladamért, Győrújfalut, Győrzámolyt, Kisbajcsot, Kisbodakot, Lipótot, Nagybajcsot, Vámosszabadit és Véneket érinti a kényszerű óvintézkedés.

 A gazdaság miatt aggódnak

Az érintett települések közösségi oldalain sorra jelennek meg a felhívások, melyben kérik valamennyi sertés levágását március 31-ig. Vágás előtt értesíteni szükséges a hatósági állatorvost. A vágás házi feldolgozással, vagy a lébényi vágóhídon történhet. A feldolgozást megelőzően vérvételi kötelezettség áll fenn. A nyers hús a vérvétel eredményéig fogyasztásra nem használható fel, de azt nem foglalják le, és állami kártalanítás jár.

– Lipóton egy sertésről sem tudok. Három-négy helyen szoktak tartani, de az állatokat zömével ünnepek előtt levágták. A malacokat pedig áprilisban szokták beszerezni – tudtuk meg Tóth Péter lipóti polgármestertől, aki mint mondta, nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a járvány miként érinti a hazai gazdaságot. 

A faluvezetőnek sertése nincs, de tucatnyi szarvasmarhája igen. Arról beszélt, hogy az állatorvossal kapcsolatban vannak, egyelőre nem észleltek a betegségre utaló jeleket és vért is vesznek az állatoktól.

Nagy Zoltán dunaremetei polgármesterrel is beszéltünk, aki annyit mondott, hogy tegnap kapták a hírt, hogy össze kell az állatokat írni. Egyelőre ő pontos számot nem tud. 

– Hosszú idő után mi is neveltünk sertést, viszont azt februárban levágtuk, szerencsére – tette hozzá. 

Három sertés vár vágásra

– El vagyok keseredve: három disznót kell levágnunk, egyikük koca, így sajnos a malacokról is le kell mondanunk, amiket el szoktunk osztani a közeli rokonságban – válaszolta a dunaremetei alpolgármester, Nagy Imre. Mint mondta, vért kell venni vágáskor az állatokból, ha negatív a minta, akkor lehet feldolgozni. 

– Elfogadom, hogy ezt a döntést hozták, hogy le kell vágni a sertéseket, az viszont elgondolkodtat, hogy a továbbiakban foglalkozzunk állattartással. Eddig önfenntartásra rendezkedtünk be, mindent magunk dolgoztunk fel – tette hozzá az állattartó.