Minden, ami eddig történt a marhakór körül

– Szeretném megköszönni a marhatelep dolgozóinak hozzáállását, és a környékbeli lakosok, polgármesterek, polgárőrök, rendőrök, állattartó telepek kollégáinak, helyi vállalkozások, és hatóságok támogatását. Mindannyian azon dolgozunk, hogy megtegyünk mindent azért, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább – összegezte lapunk kérdésére Mózes Áron, a Bácsai Zrt. igazgatója. Gazdaságukban 1400 szarvasmarhát neveltek, március 3-án észlelték a ragadós száj- és körömfájás tüneteit, amely a párosujjú patások betegsége. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnal zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Az érvényben lévő szabályok szerint az a telep, ahol akár egy állat megbetegedett, ott az összeset le kell vágni.

Száj- és körömfájás – Féltik az állatokat

A gócpont körül védőkörzetet és felügyeleti (megfigyelési) körzetet állított fel a hatóság, tizenöt Győr-Moson-Soproni vármegyei települést érint az intézkedés. A járvány terjedésének megakadályozása érdekében több állattartó telep bezárta ideiglenesen a kapuit a megyében. Féltik a fertőzéstől a győri állatkertben a törpevízilovat, az alföldi anoát, a zsiráfokat és afrikai elefántokat is. Megelőző intézkedést hozott a rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. is, ideiglenesen megszüntették a friss tej kimérését, hogy a találkozásokkal mérséklésével csökkentsék a fertőzés lehetőségét.

Nem Kisbajcson semmisítették meg a teheneket

Március 10-én kezdték elhantolni a kisbajcsi marhákat Bábolnán, maradványaikat földeléssel és vegyszerek használatával semmisítették meg. A Kisbajcsnál lévő felszín alatti vízbázis védelmében nem helyben történt az intézkedés.

Minden perc számít

 – mondta el kérdésünkre egy vármegyei biológus, dr. Csorba Gábor. – Amerikai példát tudok felhozni, ahol azt vizsgálták a szakemberek, hogy a marhák szervezetében azért mutatható-e ki a vírus jelenléte, mert betegek, hordozók, vagy pedig a teszt a védőoltás jelenlétét mutatja ki. Ez a járvány olyan gyorsan terjed, hogy nem szabad várni a laboreredményekre. Míg várakoznak, addig is rohamléptekben terjedhet a vírus. Továbbá a tesztelés és a laboratóriumi költségek rendkívül sok pénzt emésztenek fel.

Orbán Viktor Kisbajcson

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy István agrárminiszter március 10-én Kisbajcson járt, hogy személyesen ellenőrizzék a száj- és körömfájás elleni védekezést.

Beszáll az állam a költségekbe

 – emelte ki érdeklődésünkre Nagy István agrárminiszter március 13-án. A tárcavezető megerősítette: a száj- és körömfájás-fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati tetemek ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – teljes egészében a magyar költségvetés biztosítja.

Gyerekre nem veszélyes

Futótűzként terjedt a szülők között az a hír, miszerint a kór a gyerekekre is veszélyt jelent. Dr. Schmidt Péter győri gyermek-háziorvos szerint az okozta a szülők részéről a félreértést, hogy hasonló nevű vírussal, a kéz-, láb-, szájbetegséggel keverték össze. Emberre nem jelent veszélyt a száj- és körömfájás – húzta alá a gyermekorvos.

Negatív minden gazdaság

Március 19-én jó hírekről számolhattunk be: a Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a gazdaságok mintavételeket, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

Szlovákia is elesett

Korai volt az öröm, a betegség Szlovákiában is felütötte a fejét március 21-én: Medve, Csiliznyárad és Baka községek tenyészeteiben mutatták ki.

Szél vitte át?

 – válaszolta a Kisalföld kérdésére Nagy István agrárminiszter.

Le kell ölni az állatokat

Március 23-án írtuk meg, hogy a medvei, nyáradi és bakai gócpontok három kilométeres körzetében minden haszonállatot leölnek. Magyarország járművekkel segít a szlovákoknak.

A betegség tovább terjedésének megakadályozására Pásztor Szabolcs, országos főállatorvos elrendelte a védő- és megfigyelési körzeten belül elhelyezkedő településeken a fogékony állatfajokat (sertés, szarvasmarha, juh, kecske) tartó háztáji gazdaságok állatlétszámának számbavételét. Eszerint érintett települések: Ásványráró, Darnózseli, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Győr, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Hédervár, Kisbodak, Lipót, Mecsér, Nagybajcs, Püski, Vámosszabadi és Vének.

Március 25-én újabb intézkedéseket vezetett be Győr-Moson-Sopron vármegyében az országos főállatorvos. Többek között a határ menti 10 kilométeres sávban legeltetési tilalom lépett életbe és a korlátozás alatt álló területeken kötelező a sertések levágása. A háztáji állattartóknak lehetőségük van a házi vágás választására, de ezen esetekben is mintavétel szükséges.

A szlovák Lúcs is bajban van

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 25-én jelentette be, hogy a fertőzött szlovák települések szomszédságában lévő Lúcson is kimutatták a vírust.

Levélen 3000 marhát kell levágni

Március 26-án egy levéli gazdaságban szintén kimutatták a fertőzést. Paul Meixner tulajdonos tájékoztatása szerint 3000 szarvasmarhát kell levágni, de a nevelt sertésekre, kecskékre és birkákra is vonatkozik a vágás. A NÉBIH közlése szerint a telep felszámolása napokon belül megkezdődik.

Lezárt határok, sor, fertőtlenítés

A nagyobb szlovák határátkelőknél – mint Rajka, Medve, Komárom és Párkány – fertőtlenítő kapukat helyeztek el, a kisebbeket pedig lezárták Szlovákia és Magyarország között. Csehország is ellenőrzéseket vezetett be a cseh-szlovák határátkelőknél. Az M15-ös autópályán, a határ felé vezető oldalon a 13-as kilométernél lévő Rajka csomópontban kiterelték a teherautókat a kamionparkolóba, ahol fertőtlenítésen esnek át. Emiatt közel 8-10 kilométer hosszan feltorlódtak a járművek.

Osztrákok is segítenek

Osztrák katonák segítenek a szlovák tűzoltóknak és katonáknak a járművek fertőtlenítésében az Oroszvár-Rajka szlovák-magyar határátkelőnél a száj- és körömfájás járvány továbbterjedésének megelőzése érdekében.