2025.03.26. 16:04
Ehető a levágott disznók húsa – Az agrárminiszter közölte a legújabb információkat
Sorra érkeznek a hírek a száj- és körömfájás terjedéséről. Míg korábban arról volt szó, hogy a szarvasmarhák érintettek főként a száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban, már egyéb állatok leölése is napirendre került. Az agrárminiszert kérdeztük a legfrissebb információkról.
– Fogyasztható az állat húsa. A háztáji tartók választhatják a házi vágást, amelynek időpontját előzetesen be kell jelenteniük a helyi állategészségügyi szolgálatnak, mivel a levágott állatból ez esetben is mintavétel történik, vért vesznek. Az eredmények pár napon belül elkészülnek. A háztáji tartók által levágott sertés húsa tartható hűtőben, míg érkezik eredmény, fogyasztható – válaszolta Nagy István agrárminiszter a Kisalföld kérdésére a háztáji állatok leölésével kapcsolatban a száj- és körömfájás vírus kapcsán.
Fotó: MTI
Március elején a kisbajcsi marhatelepen ütötte fel a fejét a a száj- és körömfájás vírusa, majd szlovák gazdaságokban is azonosították a betegséget, legutóbb pedig Levélen. A NÉBIH tájékoztatása szerint a szlovák ragadós száj- és körömfájás kitörések rendkívüli intézkedéseket vezetett be Győr-Moson-Sopron vármegyében az országos főállatorvos. Többek között a szlovák határ menti 10 kilométeres sávban legeltetési tilalom lép életbe és a korlátozás alatt álló területeken kötelező a sertések levágása. A háztáji állattartóknak lehetőségük van a házi vágás választására, de ezen esetekben is mintavétel kell.
Korábban a száj- és körömfájás kapcsán nem volt szó sertésekről, de az országos mintavétel során sertéstelepeken is vettek mintát a kisbajcsi járvány kitörése után.
"Keservesen bőgnek a tehenek Kisbajcson, ahol mind az ezernégyszáz állat órája meg van számlálva: ahol egy állat fertőzött, az összesnek el kell pusztulnia. Ott jártunk a kisbajcsi marhatelepen, ahol beütött az a baj, amire az elmúlt közel fél évszázad során nem volt példa: visszatért a száj- és körömfájás vírusa." Olvassa el helyszíni riportunkat, kattintson a kiemelt szavakra!
– Országosan 67 sertéstelep vizsgálatára került sor eddig. Az intézkedéssel érintett sertéstelepek és sertések pontos számának felmérése jelenleg folyamatban van – közölte Nagy István kérdésünkre.
Az agrárminiszter elmondta, a ragadós száj- és körömfájás párosujjú patás állatok – elsősorban szarvasmarha, sertés, juh, kecske – heveny, lázas általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó betegsége.
– Járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű faj a szarvasmarha, mivel a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékony, és már alacsony vírusfelvétel is fertőzést okozhat; másrészt a sertés is, mert habár a levegő útján történő fertőződésre kevésbé fogékonyak az egyedek, viszont hatalmas mennyiségű vírust ürítenek légúti váladékkal, ezzel pedig jelentős szerepet játszanak a vírus terjedésében – magyarázta az agrárminiszter.
Kiemelte, a fertőződés sertések esetében főként fertőzött takarmány fogyasztásával, fertőzött állatokkal való érintkezéssel vagy fertőzött helyiségek használatával történik, az aeroszol fertőzés ritkább.
Száj- és körömfájás sertéseknél:
- A lappangási idő általában 2-3 nap.
- A betegség kezdetén láz, levertség és étvágytalanság figyelhető meg, jellegzetes tünet a lábvégeken kialakuló hólyagképződés, különösen a pártaszélen, az ujjak közötti területeken és a fattyú csülkökön.
- A hólyagok 1-2 napon belül felrepednek, váladékoznak, melyek sántítást, tipegő mozgást és fekvést eredményezhetnek.
- Szopós malacokban gyakori a szívizom elfajulás, amely hirtelen elhulláshoz vezethet.
- Az idősebb állatok általában felépülnek, de a lábvég elváltozásai tartós mozgási problémákat okozhatnak.
Kisbajcson készítettünk videót a járvány kirobbanása után:
