Hová tűnt az écsi gólya? A válasz jóval bonyolultabb, mint azt gondolná!

A magyarok joggal – ámbár teljesen alaptalanul – gondolják azt, hogy a gólya a „mi madarunk”. A hazafias érzésnek minden bizonnyal az adja az okát, hogy ezeknek a tekintélyt parancsoló madaraknak az érkezése és távozása nemzeti ünnepeinkhez köthető, a szabadságharchoz és az államalapításhoz: március idusán és augusztus végén repülnek át a határon. Kiábrándító-e vagy sem, mindenesetre tény, hogy számos európai ország kultúrájában fontos szerepet játszik a gólya. Számos nép- és gyerekdal, mese és mondás kapcsolódik hozzá. Mivel a gólyák hosszú ideje együtt élnek az emberekkel – gyakran háztetőkre, kéményekre vagy villanyoszlopokra fészkelnek –, sok népi hiedelem és dal is kapcsolódik hozzájuk. Ha gólyát látunk, szánk akaratlanul is a fülünk felé húzódik, és azt érezzük: a világ jó, minden rendben. Több megyei településen megérkeztek már a gólyák, legutóbb Rábapatonán örülhettek a madár érkezésének. Az écsi gólya hol lehet?

Az écsi gólya olyan, akár az anyakirálynő

Az écsiek számára a gólya legalább olyan betonbiztos eligazodási pont volt az életben, mint a briteknek az anyakirálynő. A gólyapár márciusban megjelenik a Fő út melletti villanyoszlopon lévő fészkénél, tojásokat rak, felneveli a fiókákat, majd – az előző hasonlat ívét folytatva – angolosan távozik augusztusban Afrikába. És az egész műveletet megismétli a következő évben. 

Olyannyira hozzátartozott az écsiek mindennapjaihoz a madár, hogy a fészek melletti ingatlan egykor Gólya csárdaként üzemelt, és sokan még ma is így hívják. Annyira a mindennapi ritmus részét képezték a gólyák, hogy eltűnésükkel az écsiek úgy érezhetik, kihúzták lábuk alól a biztonság talaját. 

 A kérdés összetettebb, mint azt valaha gondolná. A Magyar Madártani Egyesülethez fordultunk, a helyi csoport elnöke, a győr-moson-soproni fehérgólya koordinátorhoz (igen, ilyen is van!) irányított minket. Ha Győrig Előd nem tudja a választ, akkor senki.

Több écsi gólya is van

• – Nem biztos, hogy ugyanaz a gólyapár, ugyanahhoz a fészekhez tér vissza – kezdi a magyarázatot a megyei fehérgólya koordinátor. 
• Nagy rá az esély, de nem biztos az sem, hogy adott hím és adott tojó együtt marad a következő költési évben. 
• A hím érkezik meg előbb, megfelelő fészket választ, amivel magához csábítja a tojót. Elképzelhető, hogy a sikeres tojásrakáson és - költésen felbuzdulva egymást választják több éven keresztül, de nincs rá garancia.

Győrig Előd így helyből meg is cáfolta azt a tévhitet, miszerint évről évre ugyanazt a gólyapárt csodálhatják a écsiek. Annál is inkább lehetetlen ez, mert egyszerűen nem jön ki a matek: ugyan a legidősebb, meggyűrűzött fehérgólya közel negyven évet élt, de egy átlagos gólyának legjobb esetben is ennek csak a fele jut. 

Legalább fél évszázadig fészkelt gólya Écsen

Écsen emberemlékezet óta állja a történelem viharát a fészek. Magyar Madártani Egyesület tagjai és önkéntesei 1974-ig visszamenőleg jegyeznek az écsi gólyákról adatokat. Először a Kis utcában költöttek a madarak, azonban ezt a fészket a vihar ledöntötte 1995-ben, megsemmisült. A gólyák száz méter távolságra a Fő utcán, a mai lakatlan fészek helyén találtak új otthonra. A legsikeresebb évük 1986 volt: öt fióka kelt ki és mind az öt sikeresen elrepült. 

Behúztak még pár jó évet az écsi gólyák, de a közelmúltban szomorúra és borúra váltottak: 2019-ben még csak-csak sikerült egyetlen tojást tojni, de felnevelni már nem tudták a fiókákat. A Magyar Madártani Egyesület adatai között az azt követő éveket a feketébbnél is feketébb számokkal kellene felírni, ugyanis lakatlan fészket és kirepülő fiókák nélküli költőpárt jegyeztek csupán. Ez annyit tesz, hogy nem választotta egy gólyapár sem az écsi fészket, pontosabban csak egy esetben, de akkor sem érkezett áldás az égiektől szaporulatra. Mi lehet a baj az écsi fészekkel? Miért nem választják a Fő út melletti fészket a madarak? 

Nem akarnak sok energiát beletenni a gólyák

– Mint minden állat, így a gólyák is igyekeznek a lehető legkevesebb energiával élelmet találni. A gólyák ragadozó madarak, az étrendjük változatos, attól függően, hogy milyen élőhelyen tartózkodnak. Fő táplálékai a kisebb gerincesek, békák, gyíkok, kis halak, egerek, pockok, kígyók, de nagyobb rovarokat, sáskákat, szöcskéket, bogarakat is fogyasztanak. A gólyák főleg vizes élőhelyeken vadásznak, például mocsarakban, tavak környékén vagy vizes réteken. A hosszú csőrükkel könnyen kapják el a zsákmányukat. Lassú léptekkel járkálnak a mezőn vagy a sekély vízben, ahol figyelmesen pásztázzák a talajt vagy a vizet. Hirtelen lecsapnak a prédára, és gyorsan lenyelik azt – részletezte Győrig Előd, hozzátéve, hogy a gólyák igyekeznek kevés befektetett munkával magas tápértékű táplálékra szert tenni. Olyan helyen szeretnek élni, ahol könnyedén találnak maguknak és fiókáiknak betevőt. Écsen és a környéken megváltoztak a feltételek, emiatt a gólyák már nem választják a Fő út melletti fészket.

Szeméttelepre költöznek

Győrig Előd érdekességként elárulta, az idők nemcsak az écsi költési szokásokban hagytak nyomot: az Ibériai-félszigeten több gólyakolónia is kialakult a szeméttelepek mentén. A gólyák prímán érzik ott magukat egész éven át, a kidobott élelmiszerek között könnyedén találnak csőrükbe valót. Nem is kell Spanyolországig elmenni, a pusztazámori szeméttelepen 25 gólyapárt jegyeznek.

– Hazánkban először a második világháború alatt, 1941-ben jegyezték fel a gólyákat, akkor 16 ezret számoltak. Évről évre csökkent a számuk, 2019-ben már csak 4 ezret regisztráltak. Az utolsó számolásnak ugyan még nincs hivatalos eredménye, de úgy tűnik, szépen gyarapodott az állomány, 5 ezer fölé szökött.

Hallott már gólyát kelepelni? Ha nem, ne hagyja ki az alábbi videót!