Méltó helyen nyugszik a Cselley család - Képgaléria

Elsőként a Cselley-család felújított kriptáját szentelték újra a magyaróvári temetőben, áldást mondott Bodó Zoltán magyaróvári plébános. A kripta a Széchenyi Polgári Kör, Nagy István, a mosonmagyaróvári önkormányzat és a Hansági Múzeum támogatásával szépülhetett meg. Ezt követően az ürményi Cselley-családról tudhattak meg többet Martinschich Balázs történész jóvoltából a Cselley-házban.

Cselley-család síremléke helyi védelem alatt: az ötvenes években megbolygathatták

A Hansági Múzeum, a Széchenyi Polgári Kör még 2022-ben tett javaslatot az ürményi Cselley család síremlékének helyi védelem alá helyezésre. Martinschich Balázs történész, mint elmondta első körben ezt ugyan elutasították, ám ezt követően 2024-ben megtörtént a helyi védelem alá helyezés. 

– Méltó emléket állított a város a sok karitatív munkát végző Cselley családnak – hangsúlyozta Martinschich Balázs, megjegyezve, hogy a síremlék bérleti díja 1997-ben járt le, mindenszentek előtt helyi önkéntesek gondozták. 

Jogász dinasztia, közéleti funkciókkal

A Hansági Múzeum igazgató-helyettese a Cselley família kapcsán végzett kutatásainak eredményeit is ismertette. A Ziczelsberger/Zizelsperger/Ciczelsberger (illetve ezek további névváltozatai) család Bajorországból érkezett térségünkbe az ezerhétszázas évek végén. Johann Ziczelsberger nevéhez köthető a későbbi Cselley család, melynek neves képviselőit is megismerhettük az előadáson.

Ürményi dr. Cselley János jogász, közjegyző, királyi tanácsos, a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet tagja 1835. június 27-én született Magyaróváron. Szülei Ciczelsberger Károly és Götz Mária polgári származású földbirtokosok voltak. János középiskoláit Magyaróváron és Győrben végezte. Jogi diplomáját Pozsonyban és Pesten szerezte. Pályáját 1860-ban Moson vármegye aljegyzőjeként kezdte. 1862 januárjában ügyvédi vizsgát tett. 1867-68-ban Magyaróváron tankerületi felügyelő. 1869-től Moson vármegye szőlőváltsági miniszteri biztosának nevezték ki. 1875-ben közjegyző lett, amely pozíciótól 1907-ben vált meg megromlott látása végett. Lemondását követően, munkája elismeréséért királyi tanácsosi címet kapott. Élete során elnöke volt a magyaróvári Szabadelvű Párt helyi szervezetének és alapító tagja a Mosonmegyei Történeti és Régészeti Egyletnek. Ferenc József király 1896-ban „márialigeti” előnévvel nemesi rangra emelte. Felesége Pintér Klementina (1853-1931), ürményi Pintér Miklós kalocsai törvényszéki elnök leánya. Házasságukból származó fiaik Kálmán, Jenő, Iván és László. A család 1914-ben vette fel az „ürményi” nemesi előnevet. I. dr. Cselley János 1920-ban 85 éves korában halt meg.

Első állandó múzeumi kiállítás

Dr. Cselley János fia, Ürményi dr. Cselley Kálmán közjegyző, egyházközségi elnök, a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet elnöke 1870. augusztus 10-én Magyaróváron született. 

• Iskoláit Magyaróváron és Pozsonyban végezte. 
• Jogi diplomát Budapesten szerzett. 
• Pályáját ügyvédjelöltként kezdte Magyaróváron, majd Kismartonban közjegyző helyettesként dolgozott. 
• Visszakerült Magyaróvárra, ahol helyettes, majd édesapja nyugállományba vonulását követően 1907-től közjegyző lett. 
• Édesapja nyomdokain járva, kiterjedt közéleti tevékenységet folytatott. Titkára majd elnöke a Mosonmegyei Történeti és Régészeti Egyletnek – érdekesség, hogy éppen elnöksége idején nyílt meg a múzeum első állandó kiállítása. 
• Elnöke még a Moson város Takarékpénztárának és a helyi Vörös Kereszt Egyletnek. 
• Tagja a magyaróvári egyházközségi képviselőtanácsnak. 

Feleségével Schinner Emma (1879-1972) tanítónővel 1904-ben házasodtak meg. Felesége a Szociális Misszióstársulat elnöke volt. 1930-ban XI. Pius pápa magas egyházi kitüntetésben részesítette. Házasságukból 1905-ben született fiúk, János. Dr. Cselley Kálmán 1939-ben 69 éves korában halt meg, holttestét a magyaróvári temetőben található családi kriptában helyezték végső nyugalomra. Felesége Emma jogfosztottan a Rákosi-rendszer üldöztetéseit túlélve 1972-ben, 93 éves korában halt meg Győrben és a magyaróvári családi sírboltba temették.

Kálmán fia, Ürményi dr. II. Cselley János 1905-ben született, ő is jogi diplomát szerzett, közjegyzőként dolgozott. Második feleségétől 1954-ben született fia,  Ürményi dr. III. Cselley János nem jogi doktorátust szerzett, igazságügyi orvosszakértőként tevékenykedett, 44 éves halt meg, utód nélkül. 

Névváltoztatás után

Amint arról korábban beszámoltunk Kimlei Péter helytörténeti kutatásai során mutatott rá arról, hogy Zizelsperger Károlynak nyolc gyermeke volt: a fiúk az érdekesek, mert ők megváltoztatták a vezetéknevüket. A legidősebb fiú kezdte a sort, 1859-ben még Zizelsperger János jogtudorként, 1861-ben már Cselley János néven szerepel a korabeli lapokban. Továbbá rövid újsághír is előkerült 1867-ből arról, hogy Zizelsperger Károly, Gyula és Gusztáv nevüket Cselleyre változtatták. Ez utóbbiaknál a névváltoztatást a születési anyakönyvekbe is bevezették.