Biró Péter beszédében arra kereste a választ, kinek az ünnepe március 15-e

Kapuváron a Rábaközi Művelődési Központban rendezték meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján a városi megemlékezést, a szónok Biró Péter volt. Az ünnepségen Biró Péter, a Páli Szent Vince Katolikus Közoktatási Központ főigazgatója megosztotta gondolatait az ünnepről a hallgatósággal. Az ünnepi műsorban a szónok iskolájának nyolcadikosai közreműködtek.

 Biró Péter mondott beszédet

- Kinek és minek az ünnepe március 15-e?-tette fel a kérdést beszédében Biró Péter. - Ünnepe az átalakulásnak, a változásnak. Mennyire szép, hogy a tavasz kezdetén ünnepelhetünk, amikor még böjti szelek fújnak vagy éppen esik az eső, mint Pesten is, 1848. március idusán. De már tudjuk, hogy feltartózhatatlanul eljön a természet megújulása, az új élet. Tavaszi ünnep, a mindenkori fiatalság ünnepe. 1848-ban először a fiatal Magyarország mozdult meg, a Pilvax-kör, a márciusi ifjak, hogy aztán az egyetemisták csatlakozásával a kis csoport tömeggé növekedjen. A márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek a ma fiatalságának is példát adtak bátorságból, abból, hogy tetteik következményét, nem egyéni érdekeiket nézték, hanem azt, hogy mit tehetnek a hazájukért. Berzsenyi Dánieltől tudjuk, hogy nem sokaság, hanem lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat. És, hogy a március 15-i, megnövekedett tömeg ne sokaság maradjon, hanem egy célért mozduló, tettekre is hajlandó közösségégé váljék, az egy kiáltványnak és egy buzdító költeménynek köszönhető. Mert ünnepe lehet a mai nap egy kiáltványnak, a 12 pontnak is, melyt Irinyi József fogalmazott meg és a pesti események során Jókai Mór többször felolvasott –fogalmazott.

– A 12 pont a polgári forradalom, a polgári Magyarország programja. A polgári Magyarországé, melynek megteremtése egy azóta sem befejezett folyamat. 1848-ben az V. Ferdinánd király által a pozsonyi prímási palota tükörtermében szentesített április törvényekkel a forradalom vértelenül is győzelmet aratott. Megvalósult a majd mindenki által ideálisnak tekintett államforma, az alkotmányos királyság. Eltörölték a cenzúrát, a jobbágyságot, a nemesi előjogokat, Erdélyt egyesítették Magyarországgal. A szabadságharc 1849-ben ugyan katonai vereséget szenvedett a túlerővel szemben, de a 12 pont és az április törvények vívmányai 1867-ben, a kiegyezéssel újra érvénybe léptek és folytatódhatott a reformkori nagy nemzedék, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Kölcsey, Batthyány által megkezdett nagy munka, a nemzet építése. Ezt a munkát a XX. században külső hatalmak többször is megakasztották, de a rendszerváltás óta sorsunkat újra a saját kezünkbe vehettük és csak rajtunk áll, hogyan lépünk a nagy elődök örökébe. Ma is meg kell hallanunk, hogy mit is kíván a magyar nemzet és a válasz ma sem más, mint 1848-ban. Legyen béke, szabadság és egyetértés!-hangoztatta Biró Péter. 

Az iskolások műsora után a város vezetői, az intézmények képviselői a várparkban lévő, a kapuvári honvédek előtt tisztelgő emlékműhöz vonultak, ahol elhelyezték a megemlékezés koszorúit.