Már készülnek a szúnyoggyérítésre – Konferencián találkoztak a polgármesterek

Már készülnek a nyári szúnyoggyérítésre a települések. Győr és a környező települések jelentős része az elmúlt években együttműködés keretében lépet fel a vérszívok ellen. A települések vezetői Térségi Szúnyogkonferencián vettek részt, ahol szakemberek beszéltek az elérhető lehetőségekről.

Innovatív szúnyoggyérítés

Győr és a környező települések számára évtizedek óta kulcs kérdés a szúnyogok száma. A folyók mentén a megfelelő gyérítés nélkül kibírhatatlanná válnának a nyarak.

Pintér Bence polgármester a konferenciát megnyitó köszöntő beszédében a hosszútávú társadalmi és ökológiai megoldások megtalálását szorgalmazta.

– A településeknek felelősségük, hogy új megoldásokat és lehetőségeket keressenek. A Versenyképes Járások program az egyik ilyen lehetőség, a másik pedig az innováció, amit az itt látható drón is képvisel. 

A nap első előadója Pintér Szabolcs, a Győr Szol Zrt. munkatársa volt, aki a biológiai és kémiai szúnyoggyérítést koordinálja, számos munkaórát töltve a terepen. Emellett pedig társadalmi munkában vesz részt környező települések biológiai szúnyoggyérítésében.

– A szúnyoggyérítést elsősorban a Katasztrófavédelem végzi, ugyanakkor az az egyedszám, aminél ők beavatkoznak, a lakosság számára már rendkívül kellemetlen. Az emberek nagyobb komfortot szeretnének és itt lépnek be az önkormányzatok. A kémiai légi gyérítés eltűnőben van, a hatóságok csak évente 1-1 alkalommal engedélyezik. Ez, valamint a földi kémiai gyérítés pillanatnyi állapotok megszüntetésére alkalmasak. A biológiai gyérítés környezetkímélőbb, valamint hosszútávon is kifizetődőbb megoldás.

Ezer csípés óránként

Pintér Szabolcs reagált arra a meglátásra is, mi szerint néhány helyen nem érezték kellően hatékonynak a meleg ködös módszert.

– Régen szúnyogirtásról beszéltünk, ma már szúnyoggyérítésként hivatkozik a folyamatra a szaknyelv. A módszer hatékonysága 80 %-os, ami jó számnak tekinthető. Tehát óránkénti 100 csípés esetén, a gyérítés után óránként 20-ra esik vissza a szám. 

A szakember elmondta, a biológiai gyérítés nem újdonság, már a '90-es években is alkalmazták, ám a költségek csökkenése és a kijuttatás pontosságának fejődése kellett ahhoz, hogy elterjedtebbé váljon.

– Ennek anyagi vonzata továbbra sem alacsony, és nem minden település engedheti meg magának. Együttműködés kezdődött 2023-ban Győr és a környező települések közt, amely során az egyeztetéseknek és a közös fellépéseknek köszönhetően Győrben mintegy 30 %-al csökkent az írószer felhasználás és a településeken is jelentősen kevesebb volt a csípésszám.

A lakosság is sok szúnyogot nevel

Pintér Szabolcs hangsúlyozta, hogy idén a megelőzésre kell fókuszálni.

– Megfigyeltük, hogy a tavalyi aszályos nyár során, a megjelenő szúnyogok 40 %-a olyan fajtához tartozott, amely urbanizált környezetben fejlődik ki. 

Ezek ellen a településvezetők tehetetlenek, hiszen a feltérképezésük lehetetlen. A lakosságnak kell lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezeket az álló vizeket vagy megszüntesse vagy megfelelően lefedje, hogy ne biztosítsanak szaporodó helyet a szúnyogok számára.

A szúnyoggyérítés másik kényes pontja volt eddig a gyérítő járművekkel nehezen vagy egyáltalán el nem érhető természetes területek. Két évvel ezelőtt Győr Magyarországon először nyújtott be arra kérelmet, hogy kísérleti jelleggel megkezdhesse a drónos szúnyoggyérítést, ami azóta is használatban van.

Az egész napos előadás sorozaton további szakemberek is megszólaltak:

• A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal képviselői 
• Ambrus Gellért, Vámosszabadi község polgármestere 
• A Fertő–Hanság Nemzeti Park előadója 
• Tatai Róbert, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szigetközi Szakaszmérnökség vezetője 
• Herman Etelka, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Környezetvédelmi osztályvezetője