Megszavazták Mosonmagyaróvár költségvetését – a Fidesz-frakció két tagja maradt bent a döntésnél

Amint azt borítékolni lehetett, az idei első rendes képviselő-testületi ülés legégetőbb pontja a 2025-ös költségvetés tárgyalása. Ez a csütörtöki találkozón be is igazolódott. Hosszabb vita után, az ellenzék nagy részének kivonulása után szavazták meg Mosonmagyaróvár idei büdzséjét.

Költségvetés: óvatos, ám reális tervezés

– A 2025-ös költségvetés óvatos, ám reális. Óvatos, mert azt látjuk, halljuk a cégektől, hogy a gazdasági növekedés bizony még nem indult be, bizonytalan a repülőrajt. A megtakarítást nem szeretnénk meggondolatlanul, pazarló módon elherdálni, hanem állapotfelmérés után. prioritási sorrendet meghatározva, hatékonyan költenénk el – emelte ki előzetesen Szabó Miklós mosonmagyaróvári polgármester, megjegyezve, hogy tartalékolniuk is kell, hiszen korábbi időszakból folyamatban van egy per, melyben a Movinnov Kft., mint száz százalékos önkormányzati cég érintett, és a per értéke milliárdos. 

A városvezető hangsúlyozta: fő szempont volt az intézmények működtetése, a munkaerő megtartása, ami a tíz százalékos béremelésben nyilvánul meg, illetve a már előkészített, és tervekkel rendelkező beruházások kivitelezése, és újabb tervek készítése, a képviselői igények bizonyos mértékű figyelembe vételével. 

Hozzátette: a normatíva növekedése nem fedezi a költségeket, a szolidaritási hozzájárulás és az egyéb elvonás 330 millióval több, mint tavaly – jó néhány megyei jogú város nem fizet ennyi szolidaritási adót. 

Megtakarítás a városi célokra

A korábbi városvezető, Árvay István hosszabb lélegzetű hozzászólással készült: egyrészt összehasonlította a 2024-es költségvetést az ideivel, illetve érvelt a módosító indítványuk mellett. 

– A megtakarítás nem arra való, hogy parkoltassuk a bankszámlán. Valóban itt az ideje, hogy azokra a városi célokra, amelyekre ezt félretettük, hatékonyan felhasználjuk – húzta alá Árvay István. 

• Mint elmondta, két dologban tér el a tavalyi és az idei büdzsé: a kis posta kinyitásában és egy kilencmilliós közösségi alap megjelenésében. A módosító indítvány kitér arra, hogy az egymilliárdra tervezett ingatlanértékesítés nincs tényadattal, információval ellátva, nem lehet tudni, mely ingatlanokat kívánja az önkormányzat értékesíteni. 
• A személyi kiadásoknál felhozzák a második bérkiegészítés tervezését, visszahozták volna az óvodai és bölcsődei ellátottak részére a korábban már élvezett ingyenes étkezés lehetőségét. Azt gondolták, újra lehetne éleszteni a pályázati alapokat. 
• Árvay István a sporttámogatások kapcsán kitért egyrészt az aréna forráselvonásaira, másrészt a Mosonmagyaróvári Kézilabda Club húszmillió forinttal magasabb támogatására. 
• Emlékeztetett arra az ígéretre, hogy évente két csomópontot szeretnének kivitelezni, kettőt pedig megtervezni, a Hild-térnél P+R parkolók létrehozására, az állami közúttal való együttműködésre az útfelújítások kapcsán. 
• Nehezményezte, hogy nem történt előzetes egyeztetés a költségvetési terv kapcsán. 

Takács Miklós képviselő a bérlakásprogram mellett szólt, és javasolta, hogy csak arra érdemesek kapjanak lakást, továbbá kezdeményezte, hogy a kiserdő rehabilitációjára nagyobb összeget fordítsanak. 

Szervezetek támogatásáról

Iváncsics János szerint a bizottsági ülésre jobban fel kellene készülnie az érintetteknek. Civil tanácsnokként a képviselő is a pályázati alapok visszaállítása mellett szólt, míg a közösségi keret kiírásával és keretösszegével kapcsolatosan aggályait fogalmazta meg. Kérte, hogy Szabó Miklós tekintélyét vesse be és tegyen rendet az MKC-nál. Csorba Dezső a gyermekétkeztetés mellett térfigyelő kamerák kihelyezéséről szólt a biztonságért, és meginvitálta a polgármestert a körzetébe. Frauhammer Csaba szintén arról beszélt, hogy kétirányú egyeztetést várták a költségvetés kapcsán. 

Szabó Miklós erre azt válaszolta, a korábbiakban sem volt egyeztetés, igaz volt stabil többség.