2025.02.16. 13:00
Negyven év után sem felejti a földrengést
Félelmetes, ha megmozdul alattunk a föld. Ravazdi olvasónk is érezte azt a pusztító erejű berhidai földrengést, ami több tucat épületet semmisített meg.
A huszadik század második felének egyik legsúlyosabb hazai földrengése a 4,9-es erősségű berhidai volt 1985. augusztus 15-én. Miután a Veszprém megyei kisváros alatt megmozdult a föld negyven éve, 72 épületet teljesen le kellett bontani Berhidán. A helyi csecsemőotthont teljesen kiürítették, és a kis lakókat átköltöztették Várpalotára. Kattintson a kiemelt szavakra, és nézze meg azokat a fotókat, melyek a berhidai földrengés után készültek!
Fotó: MTI
A pánikot fokozta, hogy a földrengés reggel 6 óra 29 perckor pattant ki Berhida térségében. Így sokan álmukból arra riadtak fel, hogy a föld megmozdult alattuk.
Mintha valami hatalmas, láthatatlan erő rántotta volna meg a nehéz francia ágyunkat, erre a rövid ideig tartó, de annál különösebb érzésre ébredtem azon a reggelen
– emlékezett vissza ravazdi olvasónk, Nagy Laura az 1985-ben történtekre.
A földrengés erejét jól jelzi, hogy Ravazd és Berhida légvonalban 53 kilométer távolságra helyezkedik el egymástól.
– A férjem ekkor a barátaival az udvaron betonozta a garázsbejárót, ők mozgásban voltak, nem éreztek az égvilágon semmit. Később a híradásokból értesültünk arról, hogy ebben az időpontban földrengés történt Berhidán, akkor raktuk össze a képet, én is azt éreztem – folytatta a történetet a ravazdi hölgy. – Később beszéltünk a veszprémi rokonaimmal, ők akkoriban panelben laktak az ötödiken. Ők úgy mesélték, a vitrinben csörömpöltek náluk a kristálypoharak. Nem tört össze semmi, de nagyon ijesztőnek találták a jelenséget. Egy káptalanfüredi barátnőm rendszeresen lejárt a strandra a kora reggeli órákban úszni nyaranta, ő pont a vízben tartózkodott a földrengés idején. Nagyon szokatlannak találta a víz bugyborékolását, soha nem látott azelőtt ilyet. Később ezt is a berhidai földrengés számlájára írtuk.
Péren is földrengés volt a napokban
A Balkán-félszigeten húzódik a Vardar-törésvonal, amely Magyarország területén végződik, így aktivitása néha ránk is hatással van. Nálunk a földrengések többnyire kevésbé pusztító erejűek, mivel hazánk távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször előfordulhatnak, és 4,5–5-ös erősségű rengéssel is számolnunk kell évtizedenként. Kisebb, de annál rémisztőbb rengést éltek át a périek február 13-ra virradóra: hatalmas robaj, táncra perdülő porcelánok és ijedség gyötörte a település lakóit. A helyieket felzaklatták a történtek, sokan tartanak attól, utórengések követik a földmozgást. Kattintson a kiemelt szavakra, és olvassa el helyszíni riportunkat!
