Nyugdíjas egyetem: a mosonmagyaróvári gyakorlati képzés múltjáról tartottak előadást

A Genetikai olló: Az élet kódjának újraírása címmel Prof. dr. Palkovics László volt a decemberi Nyugdíjas Egyetem előadója. Az előadáshoz a hagyományokhoz híven online játék is kapcsolódott, melynek nyerteseit a januári programon sorsolták ki. Ezúttal 112-en játszottak, 104-en adtak helyes választ – közülük dr. Kalmár Sándor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar PhD egyetemi docense húzta ki a szerencsések nevét. 

Nyugdíjasoknak a gyakorlati képzésről

A Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület alelnöke a magyaróvári kar történetének kiváló ismerőjeként ezúttal a több, mint kétszáz éve megkezdett gyakorlati képzés alakulásán vezette végig a hallgatóságot, négy nagyobb időszakra osztva az akadémia múltját. Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének alapítása és megszervezése Albert Kázmér szász-tescheni herceg és Wittmann Antal reformkori tudós mezőgazdász nevéhez fűződik, aki a Magyar-Óvári Gazdasági Magánintézetet 1818-as alapításától 1832-ig vezette. Jelentős szerepet kapott itt a gyakorlat: a praktikánsok az uradalom majorjában adódó munkákban vettek részt, hogy ne csak az elméletet, a gyakorlatot is megismerjék. Érdekesség, hogy az oktatás hatnapos volt, délutánonként a gyakorlati órákkal. 

– Az itt végzetteknek mindenhez kellett értenie, ami a földdel kapcsolatos – hangsúlyozta dr. Kalmár Sándor, megjegyezve, hogy az akkori diákok a mulatásban is élen jártak. 

A nagy tanári kar és dr. Masch Antal

Az 1868 és 1918 közötti második időszakot az előadó a legtermékenyebb korszakként mutatta be, amikor a tangazdaság területe 184 hektárra nőtt és Óvár akadémiai rangra került 1874-ben. Ezen időszak emblematikus tanára a tangazdaságot 23 évig vezető dr. Masch Antal, aki sokat tett – a gyakorlati képzés terén is – ezért, hogy ma itt tart a kar. Az ő idejében voltak fiatal oktatók azok, akiket ma a nagy tanári kar tagjaiként emlegetnek. 1855-től honosították meg az országjárást a Magyaróváron tanuló gazdász ifjak gyakorlati képzéséhez kötődően, és ez megszakításokkal ugyan, de fennmaradt az 1990-es évek végéig. Különböző uradalmakat tekintettek meg, az elméletet gyakorlatban is tapasztalhatták. 

A huszadik században többször nevet változtatott az intézmény. 1945 júniusában fő célként fogalmazták meg, hogy egy tangazdaság sokrétűségével működne. 1949 és 1954 között más keretek között, de folytathatta az oktatási tevékenységet.

Az előadáshoz kapcsolódó kérdések elérhetőek ITT>>, kitölteni pedig ITT>> lehet.