Giotto jó utóda, film egy elfeledett festőről – Fotók

Európában is egyedülálló, idehaza mégis elfeledett életmű feltámasztására tett kísérletet két fiatalember, a mosonmagyaróvári Gecsei Ádám és a budapesti Varjú Krisztián. Egy huszadik századi templomfestő művész, Samodai József pályafutását mutatják be a Giotto jó utóda című dokumentumfilmjükben. Samodai József mosonszentmiklósi volt, és a múlt század közepétől alkotott. Közel harminc templom őrzi keze nyomát a nem mindennapi tehetséggel megáldott festőművésznek.

Samodai József életművéről szól a film

A film bemutatóját a győri Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében tartották meg, ahol Veres András győri megyéspüspök méltatta az alkotást és Samodai életművét is. Arról beszélt András püspök, Samodai mindenképpen megérdemli, hogy a feledés homályát eloszlassák körülötte, melyhez nagy lépés Gecsei Ádámék filmje. A rendező a premieren elmondta, hogy véletlenül "találta meg" Samodai Józsefet. Felesége nagymamájánál, Mosonszentmiklóson látott egy Samodai-festményt, és a művész nevére rákeresve szinte semmit sem talált az interneten. 

– Samodai József neve a faluban természetesen ismert volt és emlékeztek rá a helyiek. Ám bővebb leírást életéről, munkáiról nem találtam. Annyi derült ki, hogy 2002-ben albumot adtak kiadtak róla Egy életmű feltámadása címmel. Azt elolvasva döntöttem úgy, hogy aki a szocializmus legvadabb időszakában az egyházművészetre, a templomfestésre teszi fel az életét, ott hagyja keze nyomát közel harminc templomban, az megérdemli, hogy megemlékezzünk róla és "életre keltsük". Negyven évvel ezelőtt, 1984. szeptemberében hunyt el, így erre az alkalomra szerettük volna időzíteni a filmet. A Samodai család hozzájárulását és segítségét kértem a munkához. Minél jobban beleástam magam az életébe, művészetébe és megismertem alkotásait, annál jobban akartam a választ a kérdésre: hogyan lehet ennyire elfeledve egy ilyen ember, egy ilyen komoly életmű? – fogalmazott a Kisalföldnek Gecsei Ádám.

Gecsei Ádám és alkotótársa, Varjú Krisztián bejárták Samodai József "templomait", megnézték festményeit, freskóit, szekkóit, beszéltek a családtagokkal. Szakértőnek Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművészt kérték fel. Kiss Péter győri grafikusművész pedig mint egykori tanítvány osztotta meg emlékeit mesteréről. Így bontakozott ki a filmkészítők előtt egy egyenes és példás életút, egy tiszta és megrendíthetetlen hitű ember alakja. 

– Azt szeretnénk, ha Samodai József életműve valóban feltámadna és a művész emlékét méltó módon őrizné az utókor. Reméljük, hogy a Giotto jó utóda című filmünk elindíthat egy olyan közös gondolkodást, aminek a végén még inkább láthatóvá tesszük a mosonszentmiklósi festőt, aki egy életen át alázatos munkával, szilárd gerinccel állt ki értékrendje mellett. Még ha ez az akkori hatalomnak nem is tetszett – tette hozzá Gecsei Ádám. 

Samodai József munkái szerte a megyében láthatók a templomokban. Feketeerdőtől Győrön, Csornán át, Farádig, Kapuvárig. A Giotto jó utóda című filmet és a feltámasztott életművet hamarosan a nagyközönség is láthatja, mivel a Duna Televízió is műsorára tűzi. Ráadásul a film készítőinek vannak további tervei is. 

"Samodai József életműve a magyar templomfestészet különleges fejezetét képezi. A rendszerváltás előtt vallásossága miatt mellőzték, de művészi elkötelezettsége és hite nem csorbult. Olyan alkotásokat hagyott hátra, amelyek egyszerre tükrözik a keresztény hit erejét és a magyar kultúra mélységeit. Napjainkban, amikor a vallásosság társadalmi szerepe csökkenni látszik a fiatalabb generációk életében, Samodai munkásságának bemutatása különösen aktuális. Samodai művészete emlékeztet arra, hogy a hit és a művészet képes időtlen értékeket közvetíteni. Ha a film képes ezt a szellemiséget továbbadni és megismertetni az emberekkel munkásságát, akkor merem remélni, hogy méltó módon járul hozzá egy különleges örökség megőrzéséhez és továbbadásához" – jegyezte meg Varjú Krisztián, a film operatőre.