A Klemens családra emlékeztek a csornai evangélikus templomban

A Klemens család az építőiparban vállalkozott Csornán. Ifj. Klemens Antal tervezte, édesapja, id. Klemens Antal pedig kivitelezte az 1930-ban átadott épületet, ahol tábla őrzi az építők emlékét. A Klemens család tagjai már nem Csornán élnek, ám az ősök alkotásai idekötik őket. Két évvel ezelőtt Szalay Balázs helytörténeti kutató hívására látogattak el a városba. E találkozó eredménye lett végül a napokban felavatott emléktábla. 

A Klemens család története 

Ünnepi istentiszteleten került sor az avatásra, melyen Tubán József lelkész köszöntötte a megjelent híveket és vendégeket. Szalay Balázs az ezt követő szeretetvendégségen mutatta be a Klemens családot, az építőipari vállalkozást, és elsorolta, mi mindenhez volt közük a szakembereknek a település épített örökségei közül. Elöljáróban elmondta, hogy Klemensék Budapestről kerültek a Rábaközbe, az akkor 26 esztendős Klemens Antal élete aztán három évtizedre összefonódott Csornával. Magánházak és középületek egész sora emelkedett ki a földből az irányítása alatt. Fia az 1920-as évektől dolgozott együtt édesapjával. A fiú tervezett, édesapja volt az építésvezető. 

– Amikor 1931 őszén elterjedt a híre, hogy Klemens Antal elköltözik Csornáról, a Soproni Hírlap szép cikkben méltatta érdemeit, és a teljesség igénye nélkül sorolta a nevéhez fűződő épületeket: a premontrei rendház sarokbérpalotája, az árvaház, a polgári leányiskola és óvoda, a tűzoltólaktanya, a községháza, az evangélikus templom; Szil apácazárdája, a pásztori missziós ház, a beledi evangélikus iskola. Csornáról Budapestre költözött, ahol nem sokkal később, 1936-ban elhunyt – fogalmazott Szalay Balázs. 

Szalay Balázs az ifjabb Antal életútját is ismertette. A József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd a csornai Schönberger-téglagyár műszaki vezetője lett. Nevéhez köthető az akkor szenzációnak számító Radid-téglafödém bevezetése a piacra. Hamarosan önálló vállalkozásba fogott, és lakótelepek, valamint középületek művezetése mellett tervezői tevékenységet is folytatott, elsősorban Esztergom és a főváros területén, később a Balaton környékén. Az esztergomi hercegprímási uradalmak műszaki tanácsadója is volt, de a tihanyi községháza is az ő pályaműve alapján épült meg. E korszakának jelentősebb építészeti tervezési munkái: a csornai új községháza (1927), a csornai evangélikus templom (1930), Esztergomban az érsekség papi otthona (1939–1940). Építészi pályafutásának legjelentősebb alkotása a háborúban leégett székesfehérvári Vörösmarty Színház újjáépítésének tervezése volt. 1964-ben hunyt el. 

Klemensék keze nyomát Csornán és a Rábaközben számos köz- és magánépület viseli. Szalay Balázs részletesen feldolgozta munkásságukat.

Eszerint Klemensék Budapestről kerültek a Rábaközbe. Az akkor 26 esztendős Klemens Antal talán maga sem gondolta, hogy élete három évtizedre összefonódik Csornával. Magánházak és középületek egész sora emelkedett ki a földből az irányítása alatt. A további kutatás még minden bizonnyal bővíti a listát, de már most impozáns az általa felügyelt építkezések nagysága. 1903-ban az apácazárda melletti kápolna tornyát tervezte. Ebben az évben a sopronnémeti iskola és tanítói lakás építését is vezette. 1905-ben Csatárimajorban épített iskolát és tanítói lakást. 1906-ban ő vezette a rábaszentandrási evangélikus templom felújítását. Tevékenysége túlnyúlt a Rábaközön: a mai Jánossomorja elődei neki köszönhetik a mosonszentjánosi cikóriagyárat /1911/ és a mosonszentpéteri katolikus templomot /1905/.

A csornai és járási építőiparosok őt választották meg elnöküknek és jelentős szerepe volt abban, hogy lecsillapította a sztrájkmozgalmat. Szociális érzékenységét bizonyítja, hogy elnöke volt a szegény gyerekeket felruházó társaságnak. De ezzel messze nem merült ki közéleti tevékenysége. Az 1900-as évek közepén szórakoztató műsorokban is kiemelkedőt nyújtott. 1904 decemberében ezt írták róla: „az orkánszerű tapsvihar mely minden egyes /a csornai viszonyokról szóló/ kupléja után felhangzott tanúskodott, hogy Klemens a műkedvelő színpadon jelenleg a legdédelgetettebb kedvence a közönségnek. Barátai a kuplék végeztével testületileg a színpadra vonultak és a közönség lelkes ovációi között hatalmas koszorút nyújtottak át neki, melyen ott ékeskedett az építőmesterek szimbóluma a majterverő lapát.” 

Az első világháború idején a pozsonyi hadbiztossághoz osztották be. Az összeomlás után évekig nem indult építkezés Csornán, így minden bizonnyal a családnak is a tartalékaikhoz kellett nyúlnia. 1923-ban az új katolikus plébánia, 24-ben pedig a polgári fiúiskola építésénél kapott megbízást, de önzetlenségére jellemző, hogy mesze áron alul vállalta el az iskola építésének felügyeletét. 

Az idősebb Klemens vezette a járási hivatal, a mai könyvtár építését is, de a húszas évek derekától együtt dolgozott apa és fia. Általában a fiú tervei alapján készülő épületeknél az idősebb Klemens volt az építésvezető. Így történt ez a községházánál, a polgári leányiskolánál és a tűzoltószertárnál is. A jól bevált munkamegosztást alkalmazták az evangélikus templom építésénél is. Az 1930 pünkösdhétfőjén zajló szertartás elején Klemens Antal építőmester adta át a templomkulcsot Kapi Béla püspöknek. 

Amikor 1931 őszén elterjedt a híre, hogy elköltözik az akkor még nagyközségnek számító Csornáról, a Soproni Hírlap szép cikkben méltatta érdemeit: „Kora fiatalságától kezdve napjai a szakadatlan alkotó munkában teltek el. Nemcsak építőmester volt, de tervező is, akinek nevéhez a Rábaköznek és szomszédos vidéknek sok jeles középülete fűződik. Így ő tervezte és építette Csornán a 

• premontrei rendház sarokbérpalotáját, 
• az árvaházat /1904/, 
• a polgári leányiskolát és óvodát, 
• az új tűzoltólaktanyát, a gyönyörű községházat 
• és az artisztikus /művészies/ kis evangélikus templomot. Szil apácazárdája, Pásztorinak missziósháza, Belednek evangélikus iskolája szintén Klemens Antal tervezését és építését hirdetik. És amilyen lelkes rajongója volt Klemens Antal a munkának, éppen olyan gazdag volt lelki kincsekben. Szeretettel vette körül nagyszámú családját. Öt gyermeket nevelt fel, akik közül mind a három fiát főiskolai képzettséggel bocsátotta szárnyára és két leányát adta férjhez. Jó szíve magába fogadta mindenkor a szegényeket és elhagyatottakat is. A Csornán töltött harminc év alatt nem volt olyan altruista /mások javát szolgáló/ kérdés, amit jelentős anyagi áldozatokkal ne támogatott volna. És sok szép emberi jó tulajdonsághoz csatlakozott lelkének legszerencsésebb kincse, az aranyos jó kedélye. Egész bizonyos, hogy amikor Klemens Antal rója majd a budai hegyoldalak szerpentinjeit, ő is olyan szeretettel fog visszaemlékezni Csornára, mint amilyen megbecsüléssel gondolnak rá azok a csornai barátai, akinek körében legszebb férfiéveit töltötte.” Sajnos, sokat nem sétálhatott a budai hegyekben, mert Budapestre távozása után súlyos beteg lett. 1936. augusztus 9-én, életének 63. évében hunyt el Budapesten. 

Az 1900-ban még Budapesten született ifj. Klemens Antal a fővárosi gimnáziumi tanulmányai után a József nádor Műegyetem hallgatója lett. Az építészmérnöki diploma megszerzése után a csornai Schönberger téglagyár műszaki vezetője lett. Nevéhez köthető az akkor szenzációnak számító Radid-téglafödém bevezetése a piacra, melyet 1931 júniusában országos szaktekintélyek előtt mutattak be Budapesten. Hamarosan önálló vállalkozásba fogott, és lakótelepek, valamint középületek művezetése mellett tervezői tevékenységet is folytatott, elsősorban Esztergom és a főváros területén, később a Balaton környékén (lakóházak, villák, üdülők, iskolák, síremlékek, községházák, ménes telep, gazdasági épületek, stb.). Az esztergomi hercegprímási uradalmak műszaki tanácsadója is volt, de a tihanyi községháza is az ő pályaműve alapján épült meg. E korszakának jelentősebb építészeti tervezési munkái: a csornai új községháza (1927), a csornai evangélikus templom (1930), esztergomi érsekség papi otthona (1939-1940). 

Édesapja nyomdokain haladva ifj. Klemens Antal maga is rendelkezett építőmesteri képesítéssel. Anyagismeretének és kísérletező tehetségének ékes bizonyítéka az „Eljárás műkőoszlopok előállítására és hozzávaló elemek” című találmányára 1932-ben kiadott Szabadalmi Okirat. Később, 1958-ban légsejt-könnyűbeton előállítására dolgozott ki újítást. 1950-ben a Győri Tervező Vállalathoz került tervezőként. 1951-ben, mint irányító tervező a soproni és a zalaegerszegi irodákat szervezte meg és irányította, majd később a székesfehérvári és veszprémi irodák vezetését vette át. 1955-től székesfehérvári tevékenységével megteremtette a későbbi Fejér Megyei Tervező Iroda alapjait. További munkájával tevékenyen részt vett az iroda szervezésében és vezetésében. 

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett Székesfehérvár. A belváros házainak helyreállítása, átalakítása, homlokzatok felújítása, födémcseréi nagy szakértelmet követelő tervezési munkát jelentettek. Ebben vett részt Klemens Antal is, aki munkája során önzetlenül segítette a fiatalabb mérnökök tapasztalatszerzését. 1953-ban tervei alapján épült meg a György Oszkár téri általános iskola. 

Építészi pályafutásának legjelentősebb alkotása a háborúban leégett székesfehérvári Vörösmarty Színház újjáépítésének tervezése volt. Több évi megfeszített munka eredményeképpen 1962 novemberében megtarthatták a díszbemutatót. Érdekesség, hogy a Törőcsik Marit, Bitskey Tibort, Garas Dezsőt és Major Tamást felvonultató Csongor és Tünde színdarab köszöntésére, illetve a teátrum megnyitására egy verset is írt. A színház napjainkban is Székesfehérvár egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Büszkék lehetünk rá, hogy egy csornai kötődésű mérnök irányította az építését. Alkotóereje teljében, 1964-ben szólította magához a Teremtő.