Az igazi csend inspiráló – Czuppon Tamás, múzeumigazgató-régész ünnepi gondolatai

Az advent a különleges várakozás időszakát jelenti, amely a decemberi sötétséget a remény és az újjászületés fényével tölti meg.  Ahogy az adventi koszorún egyre több gyertya fénye gyúlik, úgy jön el a hit, a remény, a szeretet és az öröm fénye hozzánk. 

A mai rohanó világban már a várakozás is nehéz dolog, türelem kell hozzá. A rohanó és türelmetlen világ nagy nyomást és elvárást helyez ránk. Nehéz befelé figyelni, nehéz egymásra figyelni, magunkra és egymásra minőségi időt szánni. Nehéz, hogy ebben a helyzetben kellene egyensúlyt találni.

Az advent a számvetés időszaka is. Meg kell állni és visszatekinteni, számot vetni a mögöttünk hagyott időszakról és észrevenni az eredményeket, a mögöttünk álló közösségéket. Ilyenkor hálával tartozunk azoknak, akik alapot szolgáltatnak a mindennapjainkhoz. Ez az időszak megmutatja azt is, hogy csak közösen, közösségben tudunk kiteljesedni. 

Az advent az elcsendesedés időszaka. Hiszem, hogy az igazán nagy dolgok a csendben születnek meg. Az igazi csend ritkán tapasztalható, amit pedig ritkán tapasztalunk, az egy idő után már nem hiányzik. Elcsendesedni nehéz és elfelejtjük, milyen is „csendben” lenni. Hamvas Béla írja, hogy a világban a csend köre egyre szűkül, a világ egyre növekvő zajában boldog, akinek néha sikerül a csendre rálelnie. Ebben az időszakban érdemes kicsit megállni és kívülről szemlélni a rohanó világot. vagy akár elhagyni azt egy kis időre. 

A csoda valójában csak csendben tud a lélekben megszületni, ez a meghitt és áldott ünnep ajándéka. Kívánom mindenkinek, hogy legyen része az ünnep csendjében, találjon egyensúlyt, hogy megszülessen a csoda!

Czuppon Tamás

múzeumigazgató-régész