Visszakerült helyére Csorna legrégebbi híres szobra - videó, fotók

Visszakerült helyére a kígyós Mária-szobor, Csorna legrégebbi köztéri alkotása. A kígyós Mária-szoborhoz egy helyi legenda kapcsolódik, mely elmondja, hogy egy csornai földműves miért állíttatta fel 1757-ben az oszlopot, rajta Szűz Máriával, karján a Kisjézussal. Mária egy földgömbön áll, lábával pedig egy kígyó fejére tapos.

A kígyós Mária-szobor

A Mária-oszlop és a szobrok állapota az évszázadok során leromlott, maga az oszlop egyszer derékba is tört. A helyreállítás nem várathatott magára. A KDNP helyi szervezete kezdeményezte a restaurálást, az önkormányzat pedig megszervezte és finanszírozta. A munkával Böcskei György enesei kőfaragót és Balázs Bálint ecseri restaurátort bízták meg. Az oszlopot júliusban szedték széjjel, csütörtökön pedig már fel is állították. 

- Lajtamészkő az anyaga az alkotásnak, ami egy jól kezelhető, jól faragható kőzet. Valószínűleg Csorna első köszönőkeresztje lehetett ez a mű. A kő mállékony is, ezért a Szűzanya és Jézus arcán is nyomot hagyott az idő. Most egy vegyszeres szilárdítást kapott az oszlop, a hiányzó részeket pedig kiválóan kipótolta Balázs Bálint restaurátor. Így újra élőkké váltak az alakok. Bízunk benne, hogy Mária és Jézus még sokáig áldják meg ezen a helyen a városba érkezőket és távozókat-mondta Böcskei György.

Rábaközi látnivaló

A legenda szerint egy parasztembert üldözőbe vett egy kígyó. Menekülés közben megfogadta, ha túléli, hálából szobrot állíttat Szűz Máriának. Mivel a kalandot túlélte, betartotta ígéretét és ott, ahol mindez megtörtént vele, elkészíttette az oszlopot. A mai Bartók Béla út és Honvéd utca kereszteződésében, a Csukás Zoltán mezőgazdasági iskola mellett. Hogy ki volt ez a parasztember, már nem lehet tudni. Az oszlopon mindössze a H.G. monogram olvasható és az évszám: 1757. Így került oda a Szűz Mária szobor.

A településen az a hagyomány tartja magát, hogy a Maráczi Horváth család ősét, Horváth Gábort jelöli a két betű. A família ma élő tagja, Horváth Róbert korábban elmesélte már, hogy ő mit tud a szoborról, mit hallott családjában a történetéről. Családkutatása megcáfolta az ősök elbeszéléseit. 

"Azt mesélték édesapámék, hogy egy parasztember hazafelé tartott a határból, amikor egy kígyó útját állta. Háromszor is elé fordult, nem engedte tovább, erre az ember a rábaközi Boldogasszonyhoz imádkozott és tőle kért segítséget. Imádsága meghallgatásra talált és a kígyó odébbállt. Ennek emlékére állíttatta az oszlopot. Úgy tartották, hogy ősünk volt ez a parasztgazda, de későbbi kutatásaim szerint a Maráczi Horváth család ekkor még nem Csornán élt, később költöztek ide, a prépostsági majorba. Ez tehát legenda, de nagyon szép és örülök neki, hogy így fennmaradt a történet"-foglalta össze a családi történetet Horváth Róbert.

• Aszt Ágnes régész-muzeológus 2020-ban írta le véleményét a szoborról a Képeken őrzött Rábaköz közösségi oldalon.
• Eszerint a kígyós történet kedves helyi hagyomány, de van tudományos, ikonográfiai magyarázat is. A XVIII. század barokk Mária-ábrázolásaiban a Napba öltözött asszony a domináns.
• Már a Teremtés könyvében megjelenik a gonoszt és a bűnt a gyermekével legyőző asszony, ami a keresztényeknél Mária előképeként nyer értelmezést. Ezért a Gyermeket kezében tartó Istenanya a földgolyón áll, eltaposva annak minden gonoszságát, vagyis az azt szimbolizáló kígyót.

„A XVIII. század a Patrona-ábrázolások virágkora is, ezt láthatjuk a csornai szobron. Mária is, a Gyermek is megkoronázott. Bár nem egy az egyben formázza a Szent Koronát, hiszen szakralitása miatt pontos ábrázolása tiltott volt, mégis egyértelműen utal arra. Szintén a Szent István-i felajánlást kiteljesítő Patrona Hungariae-eszmény megjelenítése az országalma vagy más esetekben a jogar ábrázolása. A kígyós történet ettől még helyi hagyományként élhet” – fogalmazott a régész-muzeológus.