2024.08.20. 06:53
Szoborral tisztelegnek a király előtt a győrújbaráti hagyományőrzők
Szorgosan sürögtek-forogtak a napokban a Baráti Hagyományőrző Egyesület tagjai Győrújbaráton a Régi Oskola udvarán, hogy kicsinosított kerttel tiszteljék meg magas rangú vendégüket.

A Baráti Hagyományőrző Egyesület a Szent István-szoborral. Fotó: Molcsányi Máté
Szent István király államalapítás ünnepére készült életnagyságú szobráról még az odatévedt porszemeket is lesimították. Az egyesület tagjainak kezdeményezésére, közösségi összefogásból Viski András győri művész tölgyfából készítette el a 177 centiméter magas szobrot, melyet az augusztus 20-i ünnepségen avatnak fel.
Az augusztus 20-án 17 órakor kezdődő ünnepségen beszédet mond dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója, majd az egyházak képviselői megáldják a szobrot, megszentelik a helyi kemencében közösen sütött kenyeret, amit a műsor után a résztvevők együtt fogyaszthatnak az egyesület tagjai által készített finomságokkal.

Az oskola megmentésére alakultak
A Baráti Hagyományőrző Egyesület 11 éve alakult azzal a céllal, hogy a nagybaráti, akkor már romokban álló volt iskola épületét megmentsék. Sokáig nem találta az önkormányzat a funkcióját, aztán le akarták bontani, de egy civil összefogás jött létre azokból, akik annak idején ide jártak tanulni. Megalakult a hagyományőrző egyesület mintegy kilencven taggal, céljuk az épület megmentése lett. Ma is több mint hatvanan tevékenykednek a közösségben, annak ellenére, hogy már nagyon sok kitűzött cél megvalósult. Először egy szabadtéri kemencét építettek az oskola udvarán, aztán egy ácsolt pavilont, amit a későbbiekben téliesítettek. Később sok-sok társadalmi munkával, pályázatokkal és önkormányzati támogatásból sikerült az oskola épületének felújítása, ami egy XXI. századi igényeket kielégítő közösségi tér lett, ahol a falu és a civil közösségek rendezvényei is helyet kapnak. Gyerektábortól, művészeti tanfolyamoktól kezdve koncertekig mindenféle rendezvényre alkalmas, miközben a helyi közösségek összejövetelének is megvan a komfortos helye, 80–100 ember össze tud jönni itt ünnepeken. Amikor az egyesület kitűzött célja megvalósult, el kellett gondolkodni azon, mire helyezzék a hangsúlyt.
– Az épület megmentésével ismertek lettünk a faluban. A felújítással az egész település gazdagodott – mondta el lapunknak dr. Szabó Antal, az egyesület elnöke. – Amikor a társaság vezetője lettem, azon a vonalon indultunk el, hogy vegyünk részt főzőversenyeken, mivel a gasztronómia a hobbim. Ahova eljutunk, ott mindenhol reklámozzuk a települést, olyan ételeket igyekszünk készíteni, amit más nem. Kitalálunk új finomságokat a helyhez alkalmazkodva. Jó pár recept született, amelyekkel kezdünk hagyományt teremteni, mert sajnos a faluban nem tudunk helyi jellegzetes ételről. Nem úgy, mint a sütemények terén, ahol a hölgyek az édesanyjuktól, nagyanyjuktól tanult mindennapi édességeket hozzák a versenyekre, és szép sikereket aratnak velük. A sikerek nagyon jól összehozzák a közösséget.

Összefogással készült
– Immár hetedik éve szervezi egyesületünk az augusztus 20-i ünnepséget, csakúgy, mint pár éve az adventi várakozást. Az államalapítás ünnepére azt gondoltuk, jó lenne egy szobor ide az István utcába, a katolikus templom, a közösségi ház mellé. Bíztunk abban, hogy a falu lakói is mellénk állnak az anyagiak megteremtésében, egyúttal kerestük a szobor megalkotóját is. Viski Andrásra esett a választásunk, akinek a szobraival a győri állatkertben is találkozhatunk. Volt egy 2,4 méter hosszú, 70 centiméter átmérőjű, 10 éve száradó tölgyfa, ami arra várt, hogy valaki megfaragja. A művész megbízásunk alapján egy hónap alatt elkészítette az alkotást. Közben mi az anyagiak összegyűjtésén dolgoztunk. Három önkormányzati képviselő a havi járandóságát ajánlotta fel, de adtak pénzt magánszemélyek, és az egyesület az önkormányzati támogatást is erre fordította – sorolta dr. Szabó Antal, miként jött össze a szobor költsége. A tereprendezést, mint mindig, az egyesület tagjai végezték, de a terepmunkában, a térkövezésben helyi vállalkozók is tevékenyen részt vettek. Mondhatjuk, összefogásból született az alkotás.
– Tanulmányoztam a Szent István-ábrázolásokat, de nyilván mindegyik a maga korának művészi elképzelése volt. Próbáltam elképzelni, mit lehet kihozni a tölgyfából, s abból alakult ki a győrújbaráti mű – árulta el a művész.
További tervek
Az egyesület tagjai nem dőlnek persze hátra, mert nem szeretik a semmittevést. Már a szobrot megvédő tetőt, felépítményt tervezik. Ennek megvalósítása a következő nagyobb cél.