Erről írtunk 20 éve augusztus 10-én: A megye húzza az országot

40 éve - Asszonyok a szövetkezetben - Megszűnt az üresjárat

Bősárkányban jól szervezik a munkát

Népes dolgozó gárdája van már a bősárkányi Kisalföld Háziipari Szövetkezetnek. Több mint nyolcszáz embernek ad kenyeret a hagyományos és az új termékek készítése. Az MSZMP-alapszervezetnek harminckét tagja van. A vezetőség nagy szerepet szánt a kommunistáknak: képviseljék az MSZMP politikáját, gyűjtsék össze a véleményeket a párton kívüliek körében, és ahol csak tudnak, segítsenek, akár a szakma elsajátításában, akár a bel- vagy külpolitikai kérdések magyarázatában, megértetésében.

- állítják a politikai vezetők. Dolgozóink zöme nő, és amit mondanak arra oda kell figyelni, nemcsak a nőpolitikai határozat miatt, hanem azért is, hogy jó legyen az összhang és így eredményes legyen a termelés.

A szövetkezetben mindössze negyvenöt férfi dolgozik, ők zömmel gépkocsivezetők, raktárosok, műszerészek és asztalosok. A több mint hét és félszáz asszony és leány egy része bedolgozói minőségben tagja a szövetkezetnek, a többiek közös műhelyben dolgoznak. Az arány csaknem 50-50 százalék. A közös üzemben dolgozók részére három varroda van: Csornán, Bősárkányban és Dörben. Ezekben az asszonyok és a lányok bérmunkában exportra dolgoznak a Magyaróvári Kötöttárugyár részére. A konfekciórészleg is exportra dolgozik: szovjet megrendelésre női ruhákat készít. A gyékényes részleg bedolgozói hagyományos termékeket készítenek: lábtörlőket, táskákat és székre ülőlapokat. Ez utóbbi tőkés exportra — Belgiumnak, NSZK-nak, Olaszországnak, Franciaországnak és Hollandiának.

- Gyengül a piac - keseregnek néha. Mindig, minden olcsóbban kel el a piacokon. Így aztán körül kell nézni a világban, és piacot keresni. Az NSZK-ban találtak is egyet. A szerződés alapján így tavaly útnak indíthatták a keresett raffia papucsokat, 450 ezer forint értékben. Az idén még többet, harmincezer pár papucsot készítenek, mintegy 3 millió forint értékben. 

Van még a szövetkezetnek egy központi szövödéje, ahol torontáli szőnyeget készítenek, a rábaközi hímzésekkel pedig a bedolgozó fiatalok foglalkoznak. A piackutatás ezeknél a termékeknél is szüntelen. A megtermelt árukat el kell adni a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb áron. Ezeket a termékeket többnyire az idegenforgalom számára kínálják: Szombathelyre, Kőszegre, Sopronba, Győrbe szállítják.

Voltak azonban gondok, ezt senki nem tagadja. Az elmúlt években gyakorta megtörtént, hogy alapanyaghiány miatt kényszerszabadságra kellett küldeni az asszonyokat. Ennek aztán senki nem tapsolt, sőt egyre hevesebb ellentétek kerültek felszínre előbb a pártvezetőség, majd a gazdasági vezetés előtt.

A nők a két pártcsoportban - Bősárkányban és Csornán - a párton kívüli asszonyok véleményét és kérését tolmácsolták: „Szervezzék meg a munkát jobban, és igyekezzenek elkerülni az üresjáratokat!” A kérés jogos volt. A pártvezetőség és a gazdasági vezetés szót értett, és így az 1982-es elbeszélgetéseknél elhangzott panaszok csökkentek a következő évben. A pártvezetőség javaslatára ugyanis olyan műszaki embert alkalmazott a szövetkezet, aki ért a munka- és üzemszervezéshez. Ennek köszönhető az, hogy az asszonyok elégedettebbek lettek, sőt a szövetkezet haszna is gyarapszik - mert nagyobb a termelékenység, így a múlt éves tervüket 5,5 millió forint termelési értékkel tudják túlteljesíteni - 61 millió forint a termelési érték. Az energiatakarékosságban is mutatkoznak eredmények. Az energiaőrök jól végzik munkájukat. A nyílászárók javítása és cseréje megkezdődött, és szigorúan ügyelnek arra, hogy a varrógépek ne legyenek üresjáratban.

30 éve - Páneurópai Piknik 

Jubileumi rendezvény Fertőrákoson

Az idén már ötödik alkalommal rendezik meg Fertőrákoson a Páneurópai Pikniket. Az eseményre augusztus 19-én kerül sor. Az előző évektől eltérően azonban nem az MDF soproni csoportja szervezi a rendezvényt. Miért? - kérdeztük dr. Czike Albert soproni alpolgármestertől. A Magyarázat az anyagi források hiányában rejlik-tudtuk meg. Csak kisebb volumenű rendezvény szervezését tudta volna vállalni az MDF helyi szervezete. Mivel ötéves évfordulóról van szó, a Páneurópai Unió Magyar Egyesülete szívesen átvállalta az esemény rendezését és annak költségeit.
Természetesen Sopron és Fertőrákos ebben az évben is támogatja rendezvénysorozatot. 

A megemlékezés 19-én 12.30 órakor az egykori határáttörés helyszínén emelt kopjafa megkoszorúzásával kezdődik, amit 14 órakor a fertőrákosi Barlangszínházban celebrált ökumenikus istentisztelet követ. A megemlékezés fővédnöke dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője, a Páneurópai Unió nemzetközi elnöke. A programokat Weirach Wér Vilmos, a Páneurópai Unió Magyar Egyesületének főtitkára irányítja. Az évforduló tiszteletére köszöntőbeszédet mond Palkovits János, Fertőrákos és Fejes Zoltán, Sopron polgármestere, dr. Szentágothai János professzor, az egyesület elnöke, Mécs Imre alelnök, Walburga von Douglas, a Páneurópai Unió főtitkárhelyettese, valamint a külföldi pártok és szervezetek képviselői.

A program 16 órától kulturális műsorral folytatódik 17 óra 30 percig. Ezenkívül jubileumi kerékpártúra és határfutás is csatlakozik a rendezvényhez, a határőrség jóvoltából pedig esőtől, hőségtől védő sátor és tábori étkek állnak a vendégek rendelkezésére.

18 órakor Fertőrákos egyházközsége szentmise keretében díszpolgárává avatja Walburga von Douglast. A programsorozat zárásaként tábortüzet gyújtanak. 

20 éve - A megye húzza az országot 

Statisztika: Győr-Moson-Sopron gazdasága Budapest után a második 

A főváros és Győr-Moson-Sopron megye húzza leginkább a magyar gazdaság szekerét. A 2002-es adatok szerint Budapest után itt termelték a legtöbb bruttó hazai terméket, kétszer annyit, mint a keleti régiókban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általában csak országos és regionális szinten teszi közzé a gazdaság legfontosabb mérőszámának tekintett GDP, azaz a bruttó hazai termék értékét. Az intézmény az utóbbi években megyei bontásban is megteszi ezt. A KSH megyei igazgatóságának kiadványába Vass Anikó által írt tanulmányból kiderül, hogy 2002-ben Győr-Moson-Sopron megye - noha hazánk lakosságának csak 4,3 százaléka él itt - az ország GDP-tortájából 3,1 százalékot tudhat magáénak. Ennek értéke folyó beszerzési áron számolva 851 milliárd 13 millió forint volt.
Egy lakosra 1 millió 938 ezer forint jutott, 166 ezerrel (9,4 százalékkal) több, mint egy esztendővel korábban. A megye a rangsorban Budapestet követve 1999 óta a második helyen áll. 

Ez az adat az országos átlagot 17,6, a megyék átlagát 52,7 százalékkal haladta meg. Némi regionális kiegyenlítődésre utal, hogy a két szám 2001-ben még 21,6, illetve 54,4 százalék volt, de Győr-Moson-Sopron megye egy polgárára még mindig több mint dupla annyi bruttó hazai termék jut, mint Szabolcs-Szatmár-Beregben vagy Nógrádban. 

Vass Anikó tanulmányában megállapítja, hogy a megye gazdasági szerkezetéből adódóan a bruttó hozzáadott érték arányai eltérnek az országostól: az ipar részaránya sokkal nagyobb, a szolgáltatásoké pedig kisebb. A megyében a GDP főbb gazdasági ágankénti megoszlása 2002-ben alig változott, míg egy esztendővel korábban a feldolgozóipar termelés-visszaesése miatt az ipar súlya csökkent. 

A szakember szerint a megye vezető pozíciója mögött az ipar hagyományai és eredményessége áll, a fejlett infrastruktúra, a közút- és vasúthálózat és a szakképzett munkaerő. „Mindezek hozzájárultak a külföldi működő tőke beáramlásához, multinacionális cégek letelepedéséhez. Az így megvalósult fejlesztések s az ezzel együtt járó termelőkapacitás-bővülés a feldolgozóipar hozzájárulását mind meghatározóbbá tette a jövedelemtermelésben. Az ipar mellett a szolgáltatási jellegű, azon belül is a nagy vállalkozásszámot regisztráló ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágak dominálnak a bruttó hozzáadott érték előállításában, melyek az ipari termelés 2001-es megtorpanásával még kiemelkedőbb szerephez jutottak” - jegyzi meg Vass Anikó.