2024.07.28. 11:49
Segélykiáltás a halaktól – Oxigénhiány miatt pusztulnak a halak Győr-Moson-Sopronban – fotók
Az elmúlt hetek forró időjárása nem csak ránk, hanem térségünk vizeinek élővilágára is nagy hatással volt. A legnagyobb gondot a vizek felmelegedése okozta, a Holt-Marcalon folyamatosan mérték a oxigénszintet, a mosonmagyaróvári Bager-tóban az oxigénhiány halpusztulást is okozott. Segélykiáltás a halaktól – a hőség évről évre gondot okoz a vízgazdálkodásban, mezőgazdaságban és a halgazdálkodásban.
Összetett probléma
A hőség, a csapadékmentes (vagy csekély csapadékkal járó) időjárás évről évre gondot okoz a vízgazdálkodásban, mezőgazdaságban és a halgazdálkodásban.
A hatás összetett, mert mindamellett, hogy számos víz szintje kritikusan alacsonyra süllyedhet a nagyfokú párolgás és a vízutánpótlás elmaradása miatt, a meleggel egyre jobban csökken a víz oldott oxigéntartalma is, ami könnyen halpusztulást idézhet elő, csakúgy, mint az algák elszaporodása. Segélykiáltás a halaktól – a hőség és az extrém időjárás, általában a sekély, lassan áramló folyóvizeket vagy állóvizeket érinti.

Fotó: MW Archívum: Csapó Balázs
- Felmelegedett a Holt-Marcal vize
- Jelentős vízminőségromlás
- Az algásodás is probléma
A győri Magyar Vagon és Gépgyár Horgászegyesület közleményben nemrég azt írta a horgászoknak: egyre melegszik a megyeszékhely határában elterülő Holt-Marcal vize, és nő a halpusztulás kockázata is. Az egyesület szerint nagyon lassan cserélődött a víztömeg, miközben a holtágat tápláló Marcal vize is apadt. Mint írták: emiatt egyelőre várnak a júliusra tervezett pontytelepítéssel is.
Segélykiáltás a halaktól – Globális a probléma
Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a megyei horgász szövetség ügyvezetője lapunknak elmondta: a hőség és az extrém időjárás, általában a sekély, lassan áramló folyóvizeket vagy állóvizeket érinti kritikusan.
– Az extrém, hosszan tartó meleg idő már szinte minden őshonos fajunkat veszélyezteti. A ragadozóhalak közül a csukát és a süllőt emelném ki, valamint a gyors folyású patakok, folyók halait, például a domolykót, vagy a hideg kedvelő menyhalat. Ez utóbbi egyre kevesebb helyen talál megfelelő életteret. Egyes kutatások szerint vannak olyan halfajok, melyek a víz átlaghőmérsékletének csekély mértékű változására is úgy reagálnak, hogy nem szaporodnak, további átlaghőmérséklet emelkedés pedig akár élőhelyeket is átalakíthat, megszüntethet –fogalmazott a Kisalföldnek az ügyvezető.
A horgászok is segíthetnek
Mint mondja: a globális probléma megoldására több helyen a tavakon vízforgatókkal segítenek az oxigénhiányos állapot miatt. Ez azonban rengeteg energia, és költség.
– Az algásodás ellen meszezéssel próbálnak tenni. Azt se felejtsük el, hogy a horgászok bizonyos értelemben a természet „szemei, őrei”, ha problémát látnak, kérjük minél előbb jelezzék, hogy időben tudjunk cselekedni. Nem csak a halak elpusztulására tudják felhívni a figyelmet, hanem jóval előbb a fokozott algásodásra. Ráadásul a halak „segélykiáltása” is látszik, hiszen a víz tetején „pipálnak”, ha nincs elég oxigénjük.
– Károk eddig a kisebb egyesületi vizeken jelentkeztek. Nálunk jelentős halpusztulás szerencsére nem történt, de egy-két helyen jeleztek jelentős vízminőségromlást –részletezte az ügyvezető.
Halak pusztultak a mosnmagyaróvári Báger-tóban
Több hal pusztult el a napokban a mosonmagyaróvári Báger-tóban. Gratzoll László, a Mosonmagyaróvári Horgászegyesület elnökét kerestük a témában.

Fotó: Balási Szabolcs Szilárd
–A napokban összeszedtük az elpusztult halakat: harmincegy pontyot találtunk. A Báger-tó oxigénhiányos, de a pusztulásuk oka ezen túl az a stressz, amit a napokban szervezett horgászverseny okozott: kifogásuk, mérlegelésük megviseli a halakat, továbbá a víz hőmérséklete is, ami most elérte a harminc fokot. Hasonló halpusztulást észleltünk a néhány hete szervezett verseny után is –emelte ki az elnök, hozzátéve, hogy a két versenyt nem az egyesület szervezte, a sorozat harmadik állomása augusztusban lett volna, de éppen a fentiek miatt szeptemberre halasztották, amikorra lehűl a víz. Gratzoll László szerint ezek után főként a tavaszi és őszi időszakra teszik a megmérettetéseket.
– Ugyan most fél méterrel magasabb a vízszint, mint lenni szokott, de a Bágerre elmondható, hogy sekély vizű, fél méteres iszapréteggel, ami mielőbbi kotrásra szorulna. Azonban ez túl költséges az egyesületünknek, a város segítségét reméljük –hangsúlyozta a horgászegyesület vezetője.
Hozzátette: halhullás minden évben van, ám jellemzően eddig inkább tavasszal történt. Ekkor a legyengült egyedek pusztulnak el. A haltelepítéseket is inkább novemberben végzik, amikor már alacsonyabb a víz hőmérséklete.