Választás 2024 - Önkormányzati és európai parlamenti választások Győr-Moson-Sopronban - Bezártak a szavazókörök

Választás - Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben.

19.10 -  18.30-as részvételi adatok Győr-Moson-Sopronban

 

Részvételi arány - 18.30 óra - vármegyénként

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:
Győr-Moson-Sopron vármegye - 58,47 százalék- 220 572 szavazó

Részvételi arány - 18.30 óra - 56,09 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig.

A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.

19.05 - Bezártak a szavazókörök Magyarországon, megkezdődött a voksok összeszámlálása

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben.  Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A szavazókörökben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, mert ha az nincs ott, akkor az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat és a tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat - valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy azokról jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani. A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba zárják és a helyi választási irodába szállítják. Ha tartottak települési nemzetiségi választást, akkor a nemzetiségi szavazatokat a helyi választási bizottság számolja össze, ha csak területi és országos szavazatokat adtak le a településen, akkor a szavazatokat a területi választási bizottság számolja meg.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), a képviselő-testületi, a vármegyei közgyűlési (Budapesten fővárosi közgyűlési) és az európai parlamenti szavazólapot. Választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálják a szavazatokat, kötegelik, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírják az érvényes szavazatok számát.

A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét, a szavazólapok hátoldalára pedig ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát. Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt).

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg, és az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A jegyzőkönyvvezető a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási irodát, amely rögzíti az adatokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki, ezt követően a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.

A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

A vármegyei önkormányzati, a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított, valamint a részvételi adatokat tartalmazó általános szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A helyi választási iroda a jegyzőkönyvekkel együtt továbbítja azon nemzetiségi választások szállítóborítékait, amelyek esetében nem volt települési nemzetiségi választás. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás és a Fővárosi Közgyűlés választásának eredményét.

Az EP-választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, ehhez a Nemzeti Választási Irodába szállítják (legkésőbb csütörtök éjfélig) és megszámlálják a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint összeszámlálják a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott voksait.

Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás, valamint a levélszavazás eredményét, ezek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg a bizottság - a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményéről szóló jegyzőkönyv alapján - az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án.

17.55 - 197 ezer szavazó - A választók több 52 mint százaléka szavazott 17 óráig Győr-Moson-Sopronban - Részletek >>

 

16.10 - Rajkán meglepően alacsony a részvétel. Olvassa el cikkünket >>

16.05 - Ausztriában szavazóhelyiségeket tett tönkre az áradás. Részletek >>

15.40 - Több mint 160 ezren szavaztak Győr-Moson-Sopronban vasárnap délután 3 óráig. Részletes adatok cikkünkben >>

 

14.55 - A választók négy polgármesterjelölt és 16 képviselőjelölt közül választják meg az új polgármestert és a 8 képviselőt. Részletek >> 

13.25 - 125 ezer szavazó - A választók több mint 33 százaléka szavazott 13 óráig Győr-Moson-Sopronban. Részletes adatok cikkünkben >>

 

13.30 - Kara Ákos is szavazott. Cikkünk >>

13.00 - Az agrárminiszter Mosonmagyaróváron szavazott. Részletek >>

12.45 - A városi könyvtárban szavazott Árvay István Mosonmagyaróváron. Cikkünk >>

12.30 - Sokan gyermekeikkel jöttek szavazni Mosonmagyaróváron. Írásunk itt >>

12.20 - Simon Róbert Balázs képviselő is szavazott >>

12.00 - Szabó Laura először szavazott >>

11.50 - Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő Csornán szavazott. Cikkünk >>

11.40 - 24 százalék felett a szavazók arány Győr-Moson-Sopronban, 90 ezren voksoltak már - Részletes adatok cikkünkben >>

 

11.25 - Fontos a részvétel

10.55 - Családjával szavazott a harkai polgármester. Írásunk itt >>

10.50 - Választások Győrben - galéria

10.35 - Orbán Júlia tanárnő szavazata Sopronban - Részletek cikkünkben >>

10.25 - Választás Sopronban és Harkán - galéria

10.20 - Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzata elnöke is szavazott - Cikkünk >>

Németh Zoltán

9.50 - Tíz százalék felett a részvétel Győr-Moson-Sopronban vasárnap délelőtt 9 óráig. több mint 41ezren már szavaztak.  Cikkünk a részletes adatokkal >>

 

9.30 - Dézsi Csaba András feleségével szavazott Győrben - Cikkünk és fotók >>

9.10 - Több mint 216 ezren először élhetnek választójogukkal

Több mint 216 ezer választó élhet első alkalommal a választójogával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak vasárnapi választásán. Ők azok, akik a 2022-es országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. Az első választók kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható. 

8.40 - Farkas Ciprián, Sopron polgármestere már leadta szavazatát - Cikkünk >>

7.55 - A választók több mint 2 százaléka szavazott reggel 6 és 7 óra között Győr-Moson-Sopronban. Cikkünk >>

 

7.25 - Szijjártó Péter már szavazott
A külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin elsőként adta le voksát vasárnap >>

6.55 - Mindenhol rendben megkezdődött a választás

választás
Választás 2024

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel. Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.

Vasárnap 6.25 - Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.

Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleten és levélben ennél kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak. A nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 345 633 választó pedig szavazhat a nemzetiségi választáson.

Csak pecséttel érvényes a szavazólap

A vasárnapi választásokon nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

Vasárnap 6.15 -  Színes keretek

A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat eltérő színű kerettel látták el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán.

Vasárnap a választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az EP-képviselők választásán.

Az EP-szavazólap kerete kék, ezen a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet jelölhet be a 11 pártlista közül.
A polgármesteri szavazólap kerete sárga, a választópolgár az érvényes szavazáshoz itt is egy jelöltre adhatja le voksát. A főpolgármesteri szavazólap kerete rózsaszín.
A vármegyei és fővárosi listás szavazólap kerete szürke, a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet választhat a szavazólapon szereplő listák közül.
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) szerezhetnek mandátumot, de a választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselőre szavaznak. Az egyéni választókerületi szavazólap fehér színű, a választópolgár egy jelöltre szavazhat az érvényes voksoláshoz.
A tízezer lakosúnál kisebb településen élők egyéni listás szavazólapja fehér színű, és a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható. A választóknak tehát több, egymással egyenrangú szavazatuk van.
A nemzetiségek szintén vasárnap választják meg települési, területi és országos önkormányzatuk tagjait, ezek a szavazólapok egységesen zöld színűek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.

Választás
Választás 2024 - Vasárnap már reggel 6 órától várják a választókat

Korábban - Önkormányzati választások Győr-Moson-Sopronban

Vasárnap várhatóan este 8 órától közli az önkormányzati választás eredményeit a Nemzeti Választási Iroda

Vasárnap a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését - a szavazólapok feldolgozottságának függvényében - várhatóan 20 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI); az európai parlamenti (EP-) választás eredményeinek közlésével azonban meg kell várniuk, hogy Olaszországban este 11 órakor befejeződjön a szavazás.

Az NVI a közleményében azt írta, a június 9-i választások részvételi adatai és eredményei a www.valasztas.hu oldalon követhetők nyomon, az előzetes eredményeket a valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el

Emlékeztettek: Sulyok Tamás köztársasági elnök június 9-ére írta ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak választását, a Nemzeti Választási Bizottság pedig ugyanerre a napra tűzte ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását.

A közös eljárásban megrendezett választások napján a választópolgárok reggel 6 és 19 óra között adhatják le szavazatukat Magyarország 10 119 szavazókörének valamelyikében. A választóknak a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat, valamint lakcímüket vagy személyi azonosítójukat, amelyet a lakcímkártya tartalmaz. Szavazni kizárólag érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel lehet, a személyazonosság igazolására alkalmas az Európai Unió más tagállama által kiállított érvényes, fényképes személyi okmány is.

Az EP-választáson a választópolgárok Magyarország 147 külképviseletének valamelyikén is leadhatják szavazatukat, amennyiben május 31-én 16 óráig benyújtották a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmüket. A külképviseleti szavazáson a választópolgárnak elegendő csupán a személyazonosságát igazolnia, a lakcímét igazoló dokumentumot vagy személyi azonosítóját nem kell bemutatnia.

A szavazóhelyiségben az az állampolgár szavazhat, aki bemutatta érvényes személyi okmányait és a szavazóköri névjegyzékben is szerepel; a közös eljárásban megrendezett választáson a választópolgárnak csak egy helyen kell aláírnia a névjegyzéket. Az NVI felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi választás szavazólapjait a zöld borítékba kell helyezni, és azt le is kell zárni, e nélkül a szavazólap érvénytelen lesz.

Ismertették: az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választásra összesen 10 025 féle szavazólap készült el. A fővárosban a választópolgárok a főpolgármesterre, kerületi polgármesterre, települési egyéni választókerületi képviselőre, fővárosi listára, valamint az európai parlamenti választáson állított pártlistákra adhatják le szavazatukat. A fővárosi nemzetiségi választópolgárok azonban - mivel a települési, területi és az országos nemzetiségi választáson is szavazhatnak - akár nyolc szavazólapot is kaphatnak.

A megyei jogú városokban a választópolgárok polgármesterre és a települési egyéni választókerületi képviselőre szavazhatnak az európai parlamenti párlisták mellett; a nemzetiségi választópolgárok további három - települési, területi, országos nemzetiségi - szavazólapot is kaphatnak. A többi településen a választópolgárok legalább négy és legfeljebb hét szavazólapot kaphatnak: ők a polgármesterre, a vármegyei listára, az EP-választás pártlistáira, illetve a tízezer lakosnál kisebb településeken egyéni listákra, a tízezer lakosnál nagyobb településeken egyéni választókerületi jelöltre is szavazhatnak. A nemzetiségi választópolgárok ezeken a településeken is további három szavazólapot kaphatnak még.

Azok a választópolgárok, akik Magyarország külképviseletein vagy levélben szavaznak, illetve nem a tartózkodási helyükre kérték átjelentkezésüket, kizárólag az EP-választáson voksolhatnak, így ők egyetlen szavazólapot kapnak.

Választás - A választóknak csak egy helyen kell aláírniuk a névjegyzéket

A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus - önkormányzati, európai parlamenti (EP-)és nemzetiségi választás - névjegyzékét külön aláírni.

A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

Nem engedi a bizottság  szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket.

 Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett "egyszerű" névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét. A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat.

Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati- vagy az EP-választáson, úgynevezett "ikszelős" névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.

A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson.

A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában