Árvízi búvár, csalódott tolvaj és fuvarozók voltak a reflektorfényben 10,30,40 éve

Tíz éve: Árvízi búvár és jótékony cipészmester – Első alkalommal ismerte el lapunk az év embereit

Szerkesztőségünk hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal választotta meg az évembereit. A hétköznapok hőseit kerestük és keressük azóta is minden évben a Kisalföldön, akik példát adtak a környezetükben élőknek emberségükkel munkájukkal, közösségi aktivitásukkal, vagy éppen bátor kiállásukkal.

2013-ban a Kisalföld Év Emberei Győrből és vonzáskörzetéből Kunert Miklós, a Búvár SE elnöke, Sopronból Lang Ágota, a Széchenyi-gimnázium tanára, Mosonmagyaróvárról Nagy Gábor, a vízisportegyesület elnöke, a Rábaközből Boros János nyugdíjas cipészmester.

Azóta kapott már év embere díjat parasportoló, madármentő, vagy épp olyan egymászó, aki pedofil kukkolót leplezett le. Mind a régió értékteremtői. 2023-ban, a tízéves jubileumon is várjuk majd az új évben a szavazataikat az év embereire!

Eddig alapított díjaink mindig a lehető legjobb helyre kerülnek, 2013-ban mégis maradt hiányérzetünk a szerkesztőségben, hiszen a Kisalföld gerincét az emberi történetek adják. Ezek a történetek pedig a hétköznapok hőseiről is szólnak, akik példát adnak a helyi közösségnek, ahol élnek. Sok-sok ilyen történetünk volt 2013-ban is, ezért úgy gondoltuk, hogy hozzájuk kapcsolódóan megválasztjuk az év embereit. Kunert Miklós, a Győri Búvár SE vezetője húsz társával júniusban, a minden rekordot megdöntő árvíz idején a veszélyekkel dacolva a víz alatt erősítette meg Győrújfalunál a megcsúszott Mosoni-Duna-töltést.

Lang Ágota, a soproni Széchenyi István Gimnázium matematika-fizika-informatika szakos tanára. A tanárnő tanítványai megnyerték a Moonbots holdjárórobot-építő világversenyt.

Nagy Gábor Mosonmagyaróvár legsikeresebb sportegyesületét, a húsz éve alapított vízisport-egyesületet vezeti. A díj odaítélésében az egyesület kiváló eredményein túl szerepet játszott a Malom-ági Lajta bekapcsolása a vízi turizmusba.

Boros János csornai nyugdíjas cipészmester a gyerekeknek, mentőknek, tűzoltóknak, sportolóknak hosszú évtizedeken át ingyen javította a lábbelit, és nyugdíjasként is tart számukra ügyeletet.

30 éve: Csalódott tolvaj miatt folyhatott méreg a tartálykocsiból

Benzolfolyáshoz riasztották szombaton délután fél kettőkor a mosonmagyaróvári tűzoltókat. A bejelentést a rajkai vasútállomás dolgozói tették, miután észrevették, hogy az egyik teherszerelvény tartálykocsijából csorog a vegyszer. A vizsgálat első eredményei szerint 19.240 kiló veszélyes, aromás szénhidrogén folyt el a tartályból, miután annak lefejtőcsonkja kinyílt, vagy azt kinyitották. A tűzoltók gázkoncentrátum-mérő készülékkel méréseket végeztek a folyásnyom környékén, veszélyes értéket azonban nem tapasztaltak. Nem zárható ki, hogy ismeretlen személyek azt hitték, benzin van a tartálykocsiban, azt akarták ellopni. Elképzelhető, hogy csalódottságukban, vagy a gyors menekülés miatt hagyták nyitva a csapokat.

40 éve: Kapacitás bővítésre szorul a fuvarozás

Újjáalakult a Győr-Sopron megyei Szállítási Bizottság: megnövekedtek feladatai, gyarapodott tagjainak száma is. A bizottság megyénkben — mint az országban másutt is — 1962-ben kezdte meg működését. Feladata kezdetben kimondottan az áruszállítások szervezése, összehangolása volt. Ez a tevékenység aztán az idők során egyre bővült, kiterjedt egyebek között a személyszállítás hatékony szervezésével kapcsolatos teendőkre is. A lakossági áruszállítást a megyében mintegy kétszáz fuvarozó kisiparos, közülük 188- an főállásban végzik szolgáltatásukat. A vízi szállítást nehezítette a rendkívül alacsony vízállás, a gondon úgy enyhítettek, hogy szeptembertől Gönyűnél alakítottak ki ideiglenes rakodót. (Ez főként a házgyári panelok fuvarozása miatt volt fontos. A Petőhtázi Cukorgyárban például még 81—82 ezer tonna répa feldolgozása van hátra, a répaszelet és a cukor szállítása a további feladat. (Utóbbiakhoz több vasúti kocsi kellene. Hasonló a helyzet az Ácsi Cukorgyárban, azzal a különbséggel, hogy ott már kisebb mennyiségű répa vár feldolgozásra.