Emléktáblát avattak Markotabödöge első polgármesterének

A tanár urat 1957-ben forradalmi múltja miatt "száműzték" Markotabödögére. "Ez lett mi a szerencsék"- mondta ünnepi beszédében a település mostani polgármestere, Horváth Sándor, utalva mindarra, amit Csete Lajos a faluért tett.

Horváth Sándor polgármester avatóbeszédében személyes emlékeit idézte fel elődjével kapcsolatban.

- 1957-ben az, hogy Markotabödögére "száműzték", számára nyilván megrázkódtatás volt. Nekünk viszont nagy szerencsénk, hiszen olyan ember került hozzánk, aki azonnal bekapcsolódott a falu életébe. Jó kapcsolatot alakított ki a helyiekkel - mondta Horváth Sándor. - Kötődését megerősítette azzal, hogy családi házat épített a községben és itt telepedtek le. Sok munkával gyűjtötte és dolgozta fel a község történelmét. Hatalmas munkát végzett el. Az önkormányzati tevékenysége is sokoldalú volt. Jó kapcsolatot alakított ki a környékbeli falvakkal, minden rendezvényen részt vett, ahova hívták. Úgy is hívták, hogy buszos polgármester, hiszen mindenhova autóbusszal utazott. Csete Lajos egész életében a falut, az embereket szolgálta. Azokat, akik körülvették, akiket nevelt. Szerette a természetet és bennünket is arra nevelt. Kirándulásokat, kerékpáros túrákat szervezett szerte az országban. A falunak tehát nagyon nagy nyeresége lett az ő száműzetése. Kitartott hite és elvei mellett, igazi tisztességes, magyar ember volt és haláláig az maradt. Ha van odafönt égi országút, akkor biztos vagyok benne, hogy egykori, már eltávozott tanítványaival most ott kerékpároznak és fentről is figyeli szeretett faluját-fogalmazta meg érzéseit Csete Lajosról Horváth Sándor.

Az emléktáblánál Simon Zsuzsanna mosonmagyaróvári, 1956-os emlékőrző is elmondta gondolatait Csete Lajosról, mosonmagyaróvári éveiről, 1956-os, illetve a forradalom és szabadságharc emlékét őrző tevékenységéről. Nagy Emma Zsófia, a helyi Őszirózsa Nyugdíjas Klub vezetője mint egykori kolléga emlékezett vissza a tanár úrra. 

Az emléktáblát Tubán József evangélikus lelkész szentelte fel. A család nevében Czibulya Balázsné Csete Judit mondott köszönetet a markotabödögeieknek, hogy jó szívvel őrzik édesapjuk emlékét.

Csete Lajos 1928-ban született, Lövőn. Középiskolai tanulmányait a soproni Széchenyi gimnáziumban kezdte, 1944-ben felvették a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Gyalogsági Hadapród Iskolába. A II. világháború utolsó hónapjaiban osztálytársaival együtt Németországba került kiképzésre, de bevetésükre már nem került sor. 1945-ben szovjet hadifogsága estek, öt hónapig voltak fogolytáborba. 1945. szeptemberében engedték haza. Hazatérte után Bük községben dolgozott, 1946-ban a tanítóképzőbe iratkozott be. 1950-ben tett érettségit, majd Budapesten, lakatosként dolgozott. 1951-ben a budapesti Apáczai Csere János Főiskola történelem-földrajz szakát kezdte el. Elvégzése után Mosonmagyaróvárra került tanítani. Másodállásban a Kossuth Lajos Gimnázium nevelőtanáraként is dolgozott. Tagja lett a Timföldgyár Természetjáró Szakosztálynak, melynek versenyzője és oktatási felelőse is volt.

1956. októberében óvári és győri fiatalokkal a budapesti felkelők megsegítésére indult. Budakeszinél azonban elfogták őket, de néhány nap múlva szabadon engedték. 1957. márciusában kihallgatták, majd büntetésből Markotabödögére helyezték. Ott alapított családot szintén pedagógus feleségével, két gyermekük született. A faluban történelmet és földrajzot tanított, de vállalt testnevelést és vezette a sportkört is. Hitét és elveit soha nem tagadta meg. Fegyelmit kapott például azért, nem volt hajlandó a hittanoktatás ellen agitálni.

1962-ben tagja lett a Magyar Földrajzi Társaságnak, vezette a községi könyvtárat, összegyűjtötte a település földrajzi neveit, szerkesztője volt a Markotabödöge történetét feldolgozó ismertetőnek. 1977-től a körzetesítés miatt Kónyban tanított. 1980-ban tagjai közé felvette a Magyar Néprajzi Társaság is. 1985-ben munkáját miniszteri dicsérettel ismerték el. 1988-ban ment nyugdíjba, akkor szolgálati emlékérmet kapott. Nyugdíj után még két évig járt vissza az iskolába.

1990-ben, az első szabad választásokon Markotabödöge polgármesterének választották. 1994-ben megerősítették tisztségében. Elnöke lett a helyi önkéntes tűzoltó egyesületnek. A két polgármesteri ciklus alatt számos eredményt ért el a faluban. Felújították a községházát, korszerűsítették a kultúrházat, az iskolát, az óvodát, a napköziotthont. Megszépült a faluközpont, fejlesztették a temetőket. Nevéhez fűződik az önálló önkormányzati hivatal felállítása, a Kónytól való leválás. Felújították a tűzoltószertárat, bővítették felszerelését. Sportöltöző épült a faluban, utakat, járdákat újítottak fel. Elindult a gázprogram, kiépítették a telefonrendszert.

Nyugdíjas éveiben nagy szerepet vállalt a honvéd hagyományőrzésben és az 1956-os emlékek őrzésében. 1996-ban kezdeményezte az 1956-os budapesti sebesültek mentése közben hősi halált halt diáklány, Magyar Katalin tiszteletére emléktábla elhelyezését Mosonmagyaróváron. Csete Lajos számos elismerést is kapott: a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét 1998-ban, a megyei közgyűlés Megye Szolgálatáért Díj közoktatásügyi tagozatát 2004-ben. 1956-os emlékplakettet, tűzoltó szolgálati emlékérmet. És még lehetne sorolni.

Csete Lajos 2023. februárjában hunyt el. Családja, barátai és tisztelői a bödögei temetőben vettek tőle végső búcsút.