Győrben találkoztak az ország papnövendékei a hétvégén - Fotók

Másfél napra városunkba érkeztek az ország katolikus papnevelő intézeteinek növendékei. A körmenet után fordítottak időt a közösségépítésre, imádságra és Győr kincsinek megismerésére is. Szombat délig tartott a szeminaristák programja, szentmisével és ebéddel ért véget.

A vendéglátóhelyek halkabbra vették a zenét, és némelyek a küszöbre is kiléptek keresztet vetni, amikor a 115 papnövendék és elöljáróik végigjárták a stációkat, hogy Jézus szenvedéseit jelképező állomásoknál letérdeljenek. A menet este hatkor indult a Székesegyház elől, és ugyanide érkezett, minden stációnál énekelve, imádkozva. Veres András megyéspüspök is részt vett a keresztúton, és a végén megáldotta a közösséget a Mindenki Krisztusa szobornál.

A közelmúltban püspökké szentelt Martos Levente Balázs atya, részben haza érkezett a növendékeit kísérve, hiszen tizenegy évig itt volt tanár, majd prefektus. Négy éve pedig a Központi Papnevelő Intézet rektora, ebben a minőségében látogatott most a városba. 

– Az összes magyar szemináriumból jöttünk körülbelül százhúszan. Magyarország nem nagy ország, később papként is találkoznak majd a fiatalok különböző eseményeken. Ilyen találkozókkor jobban megélhetik azt, hogy nincsenek egyedül, hogy támogatják egymást az úton. Jó alkalom a házigazda hely hagyományaival és értékeivel ismerkedni, és baráti szálak is szövődnek. Egy előadás is lesz a szinodiális folyamattal kapcsolatban.

A papképzésről azt mondja, mivel a Katolikus Egyház nagy szervezet, az egyes részek alakítása lassan zajlik, de formálódik, hogy válaszolhasson a kor kihívásaira – bekerültek a képzésbe a médiával foglalkozó kurzusok, nagyobb a hangsúly a speciális lelkipásztori helyzetekre való felkészítésen, mint a hitoktatás. Az önismereti alkalmak szerepe is megnövekedett. A közösségi életnek és a gyermekekkel való foglalkozás szabályai is megváltoztak, a kiskorúak kiemelt védelmére gondolok. Erre is igyekszünk a növendékeinket készíteni.

A paphiány egy relatív fogalom, nemcsak a képzésben résztvevők száma számít ebben, hanem a helyi közösségek ereje. Martos Levente Balázs püspök szerint az elszigetelődés miatt egy olyan átalakulási időszakban vagyunk, melyet sokan megszenvednek. A hívek azért, mert úgy érzik kevesebb figyelmet kapnak, mint amire vágynak, a lelkipásztorok pedig azért, mert gyakran missziós helyzetek közé kerülnek. 

– Az Egyház és a több keresztény felekezet is keresi a válaszokat ezekre a helyzetekre. A sok pap nehézségekbe ütközik, amikor szeretne közösséget teremteni egy településen. Ezekre a kihívások tudatosításával lehet készülni. A közösségi életben tanuljuk meg a kompetenciáinkat fejleszteni. Egyrészt észrevenni mennyire szükségünk van mások közelségére, segítségére, másrészt, ha tetszik, ne szégyelljük, hogy segítségre szorulunk, ha olyan helyzetbe kerülünk, amiben elfáradtunk magunkra maradtunk nehézségekkel, kérdésekkel. Úgy látom a jövő papjainak a saját kérdéseikkel kell nagyon tisztában lenniük, hogy amikor másokkal, kérdező, bajba jutott emberekkel találkoznak, akkor ki tudjanak tartani.

– Megerősítő mindannyiunk hivatása számára, hogy még vannak fiatalok, akik jelentkeznek és bátran igent mondanak Isten hívására. Van mód egymás örömét, bánatát megosztani és kicsit mindannyian megújult erővel tudunk visszatérni a magunk helyére - mondja Grafl Ákos.

A papnövendék szólt arról is, hogy Veres András megyéspüspök 2017-ben létrehozta az Apor Vilmos Imaszövetséget, mely új papi és szerzetesi hivatásokért imádkozik. – Hogy az imának mekkora ereje van, azt az is bizonyítja, hogy amikor András püspök ezt az imaszövetséget megalapította, a rá következő év szeptemberében heten jöttek a győri Papnevelő Intézetbe. Időszerű, hogyújult erővel imádkozzanak a hivatásokért.

Az imaszövetséghez a plébániákon lehet csatlakozni.