2023.02.09. 06:45
Honos fákkal megújul a Püspökerdő Győrben
A Győr tüdejeként is emlegetett Püspökerdőben történő fakitermelések évről évre beszédtémát adnak a környezetükért aggódó, kirándulni szerető helyiek számára. Az utóbbi hetekben szintén vágtak ki fákat a területen. A Kisalföld megkérdezte az erdőt gondozó Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. képviselőit, miért volt erre szükség.
A kitermelt állományok helyén évente 250–300 hektár erdőt újít fel évente a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. FOTÓ: Csapó Balázs
A térségünkben található erdők döntő többsége Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-hez tartozik. A társaság 35 ezer hektár állami tulajdonú erdő vagyonkezelője, melyben mintegy 5 millió bruttó köbméter élőfa található. Ebből éves szinten átlagosan 150–160 ezer nettó köbmétert termelnek ki.
A mennyiség alatta marad erdeink éves gyarapodásának. A fakitermelésből származó bevétel legnagyobb hányadát pedig az erdők felújítására fordítjuk
– mondta lapunknak Bene Zsolt, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. munkatársa.
– A kitermelés helyén évente 250–300 hektár erdőt újítunk fel magvetéssel, csemeteültetéssel vagy természetes úton magról, sarjról. Amikor az egyes faállományok egy bizonyos kort elérnek, általában elvégezzük a kitermelésüket. Az úgynevezett vágásérettségi kort követően általában már hanyatlásnak indulnak, egészségi állapotuk leromlik.
Bene Zsolt elmondta, a fiatalabb erdők esetében is hajtanak végre olykor fakitermeléseket. Ilyenkor azokat választják ki, amelyek betegesek vagy kedvezőtlen alakúak, ezzel segítve az életerősebb növények fejlődését.
Erdőgazdaságunknál közel 1000 hektár olyan erdő is található, amely nem szolgál fatermesztési célokat, és ez a jövőben várhatóan tovább növekszik.
– Több ezer hektár védett és fokozottan védett erdőt is kezelünk, amelyben a gazdálkodás csak jelentős tér- és időbeli korlátozások mellett működhet. A püspökerdei fakitermelés is eszerint történik. Itt nagyobb területű kivágásokat csak olyan részeken végzünk, melyek túltartottak és idegenhonos fafajokból – elsősorban nemesnyár és magas kőris – állnak.
Ezek gyorsan növő, rövid életciklusú növények, így hamar elérik a hanyatlási ciklusukat.
– Ennek a jele a fák koronájának, később a teljes fának az elszáradása, melyet a nagyobb ágak letörése, a fa kidőlése követ. Mivel sűrűn látogatott helyről beszélünk, az élet- és vagyonbiztonságot ez közvetlenül fenyegetheti. Hosszú távon cél ezek átalakítása őshonos fajokból álló, a helyi adottságoknak megfelelő állományokká. Az új erdők felnevelése hosszú, több évtizedes folyamat, amely során jelentős költségek keletkeznek. A Püspökerdőben a kitermelt állományok általában nem is tudják fedezni ezeket, valamint a parkerdő útjainak, pihenőhelyeinek gondozását, a rendszeres takarítást. Így máshonnan is csoportosítunk át forrásokat. Az ökoturisztikai objektumaink, mint amilyen a püspökerdei játszótér, a Lila-hegyi kilátó vagy a pannonhalmi Lombkorona tanösvény fenntartása, fejlesztése, szintén ezekből a bevételekből valósul meg. A társaság az alkalmazottainak juttatott béreket, a vállalkozói díjakat is ebből fedezi.
