Több változást hozott az új év

2023-ban is igénybe lehet venni az első házasok kedvezményét, a 25 év alattiak szja-mentességét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, valamint a személyi kedvezményt is, és újabban a 30 év alatti anyák adómentességét. Több területen béremelések lesznek, de számos változás történt az oktatásban is.

Emelkedik a minimálbér 

A kötelező legkisebb munkabér 16 százalékkal 232 ezer forint bruttóra, a garantált bérminimum 14 százalékkal 296.400 forint bruttóra nőtt január elsejétől. Így a minimálbér nettója havi 154.280 forint adókedvezmények nélkül, a garantált bérminimumé pedig havi 197.106 forint szintén adókedvezmények nélkül. Ez az emelés több mindenre is hatással van, hiszen számos juttatás a minimálbér összegéhez igazodik, így azok is nőnek majd januártól. 

Kedvezmény a szülőknek 

A gyed a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik: azaz 2023-tól ez 324.800 forintot jelent bruttóban. A gyed mellett korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Testvér születése esetén más családtámogatási ellátásokkal (csecsemőgondozási díj, csed; gyermekgondozási segély, gyes) együtt is igénybe vehető, tehát az ellátás nem szűnik meg újabb gyermek születése esetén. 

Gyermekgondozási díjat a felsőoktatási intézmények hallgatói is igényelhetnek (diplomásgyed). Január elseje óta az az anya, aki diplomásgyedben részesül, és az ellátás folyósítása alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül gyermeket vállal, ismét jogosult lesz a diplomásgyedre. A diplomásgyed összege az alapképzésben részt vevő hallgatóknál bruttó 162.400 forintra, a mesterképzésben részt vevők esetében bruttó 207.480 forintra nőtt 2023-ban. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 232.000 forintra ugrott. 

Az apukák is örülhetnek, hiszen az uniós minimumot követve duplájára emelkedik az „apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki a férfiak. A második öt napra azonban már csak a távolléti díj negyven százalékát kaphatják meg. 

A gyermekvédelemben dolgozók speciális pótlékát ötszörösére emelte a kormány, január 1-jétől pedig a nevelőszülők 25 százalékkal megemelt nevelési ellátmányt kapnak. Tovább bővül a családi adórendszer, nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak. A diákhitellel rendelkező nőknek, amennyiben még a tanulmányaik alatt vagy annak befejezését követő két éven belül gyermeket szülnek, elengedik a teljes diákhitel-tartozásukat. 

Módosítás a felsőoktatásban 

Megváltozik idén az egyetemi felvételi rendszer is, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik az eddigi központi minimumponthatár. A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben szakonként különböző minimumponthatárt húzhatnak meg. Egy egyetem vagy főiskola akár dönthet úgy is, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül felvesz bárkit. 2020-tól csupán azok felvételizhettek az alapszakokra és az osztatlan képzésekre, akik leg­alább egy tárgyból emelt szinten leérettségiztek. Ezt a szabályt 2024-től eltörlik. Az egyetemek és a főiskolák újabban azt is eldönthetik, hogy kérik-e az emelt szintű érettségit a felvételizőktől, vagy megelégednek a középszintű érettségivel. Ettől függetlenül érdemes lesz emelt szintű érettségit tenni, mert továbbra is pluszpontokat ér. Arról viszont szintén szakonként a felsőoktatási intézmények dönthetnek, hogy mire adnak pluszpontot. 

Nyelvvizsga-amnesztia 

Többek között törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát is. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát. 

A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy kérnek-e nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is – sőt, több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is „felmentést” kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak. 

Eddig azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát egyoldalúan megszüntethették az egyetemek és főiskolák, akik hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból. Ezt a passzust most törölték a jogszabályból, így szinte lehetetlen lesz kibukni a felsőoktatásból. A hallgatói jogviszonyt továbbra is el lehet majd veszíteni, de csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt. Az átsorolás szabályai is változtak, nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet. Az intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. 

Alacsonyabb mérés a főiskolákon 

Idén már nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ősszel az egyetemek és főiskolák nyilvánosságra is hozták új felvételi szabályzatukat, amelyből kiderült: a legtöbb szakhoz 2023-tól nem kell majd emelt érettségi, beérik a középszintű vizsgával is. Központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük. 

Kamatstop a diákhitelnél 

December elején jelentették be, hogy a kamatstopot január 1-jétől a szabad felhasználású diákhitelre is kiterjesztik. A diákhitel 1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ez júliustól 4,99 százalékra emelkedett. A döntés a diákhitel 2-t nem érinti, ez a típusú hallgatói kölcsön ugyanis eddig is kamatmentes volt. Ez egyébként is kötött felhasználású hitel, csak tandíjra lehet fordítani. 

Nőhet a tanárok fizetése 

A tervek szerint 2023-ban 21 százalékos lesz a pedagógusbér-emelés, 2024-ben 25, 2025-ben pedig 29 százalékos. Ezzel elérhető, hogy három év alatt, 75 százalékos béremeléssel egy pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint legyen. 

Csak az ágazati szakmai pótlék mértéke emelkedik a közoktatásban: az alapbérüknek eddig 20 százalékát kapták meg pótlékként a pedagógusok, ezentúl 32 százalékát fogják. A pályakezdők emellett számíthatnak még némi pluszpénzre, mert az alapbérük nem éri el a 2023-as garantált bérminimumot, így azt ki kell egészíteni. A szakképzésben oktatók fizetése 15 százalékkal fog emelkedni, de két lépcsőben. Januártól 10 százalékkal, majd májustól (visszamenőleg) további 5 százalékkal lesz magasabb a fizetésük összege. 

2024-ig hosszabbítottak 

A kormány két évvel, 2024-ig meghosszabbította a babaváró hitelt, a falusi csokot és az 5 százalékos újlakás-áfa, azaz az ötmillió forintos határig terjedő áfa-visszaigénylést is. A babaváró hitelnél a maximum tízmillió forintos hitel már egy gyermek megszületése esetén kamatmentessé válik, három gyermek esetén pedig támogatássá alakul – ezen nem változtatott a kormány, csak a dátumon, hasonlóképpen a falusi csok esetében. Az új lakások építésénél az áfa-visszaigénylési kedvezményt szintén két évvel, 2024. december 31-ig meghosszabbították, a rendelet szerint változatlan feltételekkel. Tehát a családok továbbra is visszaigényelhetik az építési vagy vásárlási költségeik árát, maximum 5 millió forintig. 

Lejárt a nagycsaládos autóvásárlási akció 

Az 5 százalékos lakásvásárlási támogatás marad, ám a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye 2022. december 31-ével lejárt. 

Egy engedményt azonban adott a kormány. A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg. Az eredeti rendelet szerint ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ezt a határidőt tolta most ki az új rendelet egy évre. A támogatás mértéke 2,5 millió forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50 százaléka. 

Megszűnt a fizetési moratórium 

A fizetési moratóriumot eredetileg a koronavírus-járvány miatt vezette be a kormány 2020 tavaszán, és egészen 2021 októberéig hosszabbította meg. 2023-ban azonban megszűnik a fizetési moratórium. Azt ígérik, hogy a moratóriumból kilépő ügyfelek havi törlesztője nem fog emelkedni a felhalmozódó kamatok és díjak miatt. Ennek érdekében jogszabályban rögzítették, hogy meghosszabbítják a futamidőt. 

Törölték a SZÉP-kártya alszámláit 

Az új jogszabályok szerint január 9-től csak egy számla marad a SZÉP-kártya mögött, az eddigi három zsebből csak a szálláshely zseb marad meg – közölte az OTP Bank. A kártyával fizethető szolgáltatások ugyanazok maradnak. 

Változások a Munka Törvénykönyvében 

Fontos változás, hogy minden munkavállaló negyvennégy munkanap szülői szabadságot vehet ki gyermeke hároméves koráig. A szülői szabadságra viszont csak a távolléti díj tíz százaléka jár. A munkáltató ezenfelül köteles részmunkaidős lehetőséget biztosítani a dolgozóknak gyermekük négyéves koráig, amennyiben erre igényt tart valaki. Mint ismeretes, eddig évi hét szabadnapról a munkavállalók szabadon dönthettek. Január 1-jétől a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, és a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja. 

Nincs több bírság 

Január 1-jétől nem minősül szabálysértésnek, ha nincs nálunk a jogosítvány és a forgalmi. A változás kizárólag azokra vonatkozik, akiknek Magyarországon állították ki a jogosítványát, és járművük is szerepel a magyar nyilvántartásban. Ez azt is jelenti, hogy aki magyarként külföldi rendszámú autót vezet, továbbra is köteles lesz magánál tartani annak okmányait és ellen­őrzéskor átadni a rendőröknek. 

Egészségügyi átalakítások 

Elfogadták az egészségügyi átalakításról szóló törvénycsomagot, amely több helyen is hozzányúlt az ellátórendszerhez, azon belül is a legjobban a sürgősségi ellátáshoz. Január 1-jétől központosították az orvosi ügyeleti rendszert, így este 10 óra után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet, míg a fogorvosi ügyelet marad önkormányzati kézben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a háziorvosok délután 4 és este 10 között a járási szakrendelőkben felváltva ügyelnek, az ő munkájukat segíti az OMSZ és a kiterjesztett hatáskörű ápolók. Hétvégén és munkaszüneti napokon szintén felváltva, reggel 8 és délután 2 között fognak ügyelni a háziorvosok. 

Megtörtént a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között a béremelési megállapodás utolsó lépése is. Az orvosoknak januártól további 11 százalékkal emelkedik a bérük. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nőtt. Egy pályája közepén járó, 21–25 év gyakorlattal rendelkező orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedett. A legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak 2,1 millióról 2,38 millió forintra nőtt a fizetése. 

A megfelelő szakápolói létszám érdekében további béremelésről döntött a kormány. Az újabb ápolói béremelésre két lépcsőben kerül sor: első ütemben július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével. A tervek szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének jövőre el kell érnie az orvosi átlag alapbér 37 százalékát.