Kanadai nagykövet: a Széchenyi-egyetem nyitott, 21. századi, hallgatóbarát intézmény

A Széchenyi István Egyetemen mintegy ezer nemzetközi hallgató tanul, az oktatók-kutatók pedig nemzetközi projektekben, kutatási hálózatokban is részt vesznek. Az intézmény számára már csak emiatt is fontos nemzetközi kapcsolatai folyamatos erősítése, s többek között ezt a célt szolgálta Caroline Charette kanadai nagykövet látogatása a győri campuson.

A diplomatának dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes mutatta be a Széchenyi-egyetem múltját és jelenét, külön kiemelve a magas szintű oktatási és kutatási tevékenységet, a műszaki-mérnöki területeken meglévő, sok évtizedes hagyományokat és tudásbázist, valamint a harmadik missziós tevékenységet. Az utóbbi kapcsán beszámolt a térség fejlődéséhez a jövőben jelentősen hozzájáruló olyan nagyszabású beruházásokról, mint a győri és a zalaegerszegi tudományos és innovációs park építése, illetve a Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campus.

A vendéget az egyetem két olyan munkatársa is kalauzolta az egyetemen, akik korábban az ottawai Carleton Egyetemen tanítottak, és kanadai állampolgárok is. Dr. Bukor Emese többek között arról adott tájékoztatást, hogy az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelvű publikációs készségek fejlesztésére, míg dr. Feszty Dániel, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar professzora az egyetem és a világ legnagyobb motorgyárát is működtető győri Audi Hungaria Zrt. közötti különlegesen szoros kapcsolatot ecsetelte.

Caroline Charette a megbeszéléseken úgy fogalmazott: a győri egy nyitott, 21. századi egyetem, amely az első pillanattól fogva támogatja a hallgatókat, különösen azáltal, hogy bevonja őket projektekbe és az innovációs ökoszisztémába. Meglátása szerint az intézmény előnye, hogy fiatal, mert így képes azonnal a legaktuálisabb területekre fókuszálni. Különlegesnek nevezte, ahogy az egyetem az iparral és a gazdasági szférával együttműködik.

A program részeként a nagykövet előadást tartott az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak, amelyben hazáját mutatta be. Több érdekességet említett Kanadáról, amely a világ második legnagyobb országa, és lakosságának nagyjából egy százaléka, mintegy 350 ezer ember magyar származású. Sokan az 1956-os forradalom leverése után kerültek oda. „A nyitottság, a menedék biztosítása az alapja a kanadai felfogásnak, életnek, ezek a kanadai értékek” – mondta ezzel kapcsolatban. Megjegyezte azt is, hogy annak idején Kanada volt az első, amely támogatta Magyarország NATO-taggá válását, s a két ország között kiválóak a gazdasági kapcsolatok.