Asztalitenisz - Soproni végzős nyerte meg a Diákolimpia megyei döntőjét, Kolos a tanulásban is kitűnő

- Hat éve kezdtem, úgyhogy azt igazán nem mondhatom, hogy kiskorom óta pingpongozom. Otthon a tesómmal játszva ismertem meg, megtetszett, kerestem a lehetőséget, hol tudnám szakemberek segítségével fejleszteni magam. Megtaláltam a soproni Turris SE-t, majd egy ideig a Büki TK játékosaként fejlesztettem tudásom dr. Baráth Kornél és Böhm Gábor útmutatásával. Jelenleg a Turris színeiben versenyzem NB II-ben - meséli Orosz Kolos. Ahogy beszélgetünk a Diákolimpia megyei győztesével az is kiderül - mintegy véletlenül, mert Kolos még szerény is -, hogy tavaly is ő nyert. Azelőtt csak azért nem, mert a pandémia miatt nem volt verseny.

A pingpongról Kolos úgy gondolja, ez egy olyan sport, amit az élvez a legjobban, aki csinálja... Mindenesetre olyan labdajáték, ami az állóképesség és a gyors reagálás mellett feltételez egy robbanékony, lendületes személyiséget is. Orosz Kolos szerint ő az életben nem ilyen, a játékasztalnál viszont igen. Ott a pillanatok tört része alatt dönt és ha kell stratégiát is vált, "civilben" viszont inkább megfontolt és alapos. Akárhogy is, a pingpongban és a tanulásban is kiemelkedő a teljesítménye. A Líceumban kitűnő, a sportban pedig eredményes: párosban országos második helyezett, egyéniben éppen két hete nyerte meg a Nyugat-magyarországi versenyt. Hetente négyszer-ötször is elmegy edzésre, Böhm Gábor és Tóth Tibor edzők kiemelten foglalkoznak vele.

Kolos a jövőben sem szeretne szakítani kedvenc sportágával. Mechatronikai mérnöknek készül, tervező szeretne lenni, a Budapesti Műszaki Egyetemre adja be jelentkezését, ha felveszik - amiben nagyon bízik -, Budapesten is szeretné folytatni sportkarrierjét. Nagy vágya az Extra Ligában játszani. 

- De akkor sem fogok kétségbeesni, ha ez nem sikerül, nekem a tanulás az első, bár a sportot is szeretem. A pingpong mellett futni is szoktam, most ősszel nagy vágyam is teljesült: lefutottam a soproni félmaratont - árul el még egy nagy teljesítményt az érettségi előtt álló fiatalember.

Nyolc éve jár a Líceumba, annak idején a bátyja széchenyisként, a nővére licistaként érvelt iskolája mellett. Győzött a lánytestvér.

- Úgy érzem jól döntöttem, szeretem a sulit, jó a közösség, jól érzem magam -mondja mosolyogva. Februárban a Líceumot képviseli a Diákolimpia országos döntőjén. Lesznek drukkerei.