Az éltető vizet adja, védelmet biztosít a Szigetköznek a győrzámolyi szivattyúház - Fotók, Videó

Szépen művelt termőföldek között autózunk Győrzámoly határában – ahogy a helyiek nevezik – a kanális mellett. Az út mellett egy hatalmas vadkörtefa áll. „Ez egy olyan fa, ami még a térképre is felkerült. Irányjelző pontként jelölik a katonai térképeken – mondja kísérőnk, Pulai Nikoletta, a falu polgármestere. 
„Az ott távolabb egy keményfa liget, ami különlegességnek számít itt a Szigetközben” - mutatja. Egykor egy kastély állt itt, annak birtokára telepítették ezeket a fákat – tudjuk meg. De most nem ezek miatt vagyunk itt, hanem, hogy megnézzük azt a létesítményt, ami lassan száz éve védi és táplálja a térség földjeit, nemrég pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság döntése alapján felkerült a megyei értékek listájára. Ez nem más, mint a Patkányosi szivattyútelep és szivornya.

- Hogyan válik egy szivattyútelep megyei értékké? - kérdeztük a polgármestert, aki egyben a bizottságnak is tagja.
- 2020-ban került a látómezőnkbe ez a kis csoda, ami elrejtve volt itt a patkányosi részen. Kiderült, hogy egy műemlékvédelem alatt álló örökségről van szó. Először a Szigetközi Tájegység értéktár kincsei közé közé került. Amikor jobban megismertük, és rájöttünk, hogy még különlegesebb, mint amennyire gondoltuk, akkor javasoltuk felvételét a Megyei Értéktár Bizottságban. Büszkén jelenthetjük, hogy szeptember 16-a óta már Győrzámolynak is van egy megyerikuma – mondta Pulai Nikoletta.

Az ajánlás elkészítésében Kertész József, az Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott szakértője segített, akiről kijelenthetjük, hogy mindent tud a szivattyúházról. Őt kértük meg, hogy mutassa be ezt a kincset.

- A szivattyútelep építését 1927-ben kezdték, és ’28-ban helyezték üzembe – kezdte Kertész József, de ennél még távolabbra ugrunk vissza az időben. - Az ezernyolcszázas évek végén rendkívüli árhullámok okoztak óriási károkat. 1892-ben Győrújfalunál átszakadt a gát, és az Alsó-szigetköz víz alá került. Ekkor fogalmazták meg elődeink, hogy a biztonság érdekében ár- és belvízi fejlesztéseket kell végrehajtani. Emellett akkor történt a Duna szabályozása is.  Az 1900-as évek első éveiben elkészült az árvízvédelmi védvonal, majd a belvízvédelem került előtérbe. Belvízcsatornák, szivattyútelepek építését határozta el a Szigetközi Ármentesítő Társulat. Ennek gróf Khuen Héderváry Károly akkori miniszterelnök volt az elnöke. Az ő vezetésével tervezték, majd építették meg a Patkányosi szivattyútelepet is. Ennek az volt a feladata, hogy a mentett oldali mezőgazdasági területekről hozza el a jelentősebb, vagy az elöntéseket okozó vizeket – idézte fel a szakember.

- Ezt a szivattyútelepet az akkori kor legfejlettebb berendezéseivel szerelték fel. A széntüzelésű motorok helyett dízelüzemű gépeket használtak. A motorokat a Láng gépgyárban készítették, a szivattyúk lapátkerekét, a centrifugál szivattyúkat pedig a Ganz gyártotta. Ezek még ma is működőképesek – mutat rá a gépekre.
Hozzátette: - Ennek a szivattyútelepek van még egy specialitása, hogy kettős működésű. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ki lehet szivattyúzni a vizet a hullámtérbe, hanem onnét pótolni is lehet. Már akkor, 1927-ben épült egy olyan szivornya, amelynek a csövén keresztül a mentett oldal felé lehet átemelni a vizet. Ennek sokáig nem nagy szerepe volt, de a vízlépcső üzembe helyezése óta, a rendkívül kisvizes időszakban megnőtt a jelentősége, hisz ma már a belvízi mentesítésen kívül rendkívül fontos a vízpótlás is. A ’92-es mederelterelés után ezek a területek csak ezen keresztül kapnak vizet. A szivornyát 2014-ben felújították és ma már biztonságosan tudja folyamatosan a vizet szállítani a mentett oldal felé - emelte ki a szakember.