2022.08.02. 08:51
Hogyan hat a nyelvtudásunkra és az iskolákra, ha eltörlik a vizsgakötelezettséget? - Győri szakembereket kérdeztünk
2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer és megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség – jelentette be az innovációs és kulturális miniszter. A szabályozás szerint az egyetem az 500 pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet 100 pontról. Hova vezetnek a változások, és mit jelentenek az iskolákra nézve? – kérdeztük szakértőinket.
Gulyás Károly bevitte a Hollywood Nyelvstúdióba is a nyelvvizsga-bizonyítványát, hogy oktatójával, Schulteisz Szonjával együtt örüljenek a közös eredménynek. Vajon mennyivel kevesebb okmány szerezhet majd boldogságot a jövőben?
Felvételi lehet, de diploma lesz-e nélküle?
– Az még nem egyértelmű, hogy a diplomára is vonatkozik-e a mentesség, vagy csak a felvételire – mondja Nagy Ottó, a győri IHH nyelviskola vezetője. – Eddig a felvételi rendszer átdolgozásáról lehet olvasni, amiben száz pontról majd a felsőoktatási intézmény dönt. Nagyobb mozgásteret kapnak az intézmények, mert a pontszám egyötöde fölött határozhatnak. Még mindig dönthet úgy a főiskola és egyetem, hogy ezzel a nyelvtudást honorálja.
Nagy Ottó azért is bízik abban, hogy továbbra is fontosnak tartják majd a felsőoktatási intézmények a nyelvismeretet, mert kötelesek biztosítani az egyén szakmai gyakorlatához szükséges nyelvtudást. – Ha nulláról kell kezdeni az egyetemnek a nyelvoktatást, nem tudom, hogy juttatná el a tanulmányok végéig a szakmai gyakorlati szintre a hallgatókat. Nekik is könnyebb, ha már legalább középfokú nyelvismerettel veszik fel a tanulót.
Utolsó szög az iskolák koporsóján?
Nagy Ottó véleménye szerint többszörösen nehéz kérdés a nyelviskolák sorsa, amelyek a legtöbb tanárt katás formában alkalmazták, így sokan amúgy is nehéz helyzetbe kerültek. – Ha most a felsőoktatásba lépéshez nem kell és a középiskolások számára nem lesz kényszer a nyelvvizsgaszerzés, ez arányaiban jelentősen visszaveti a keresletet, ami szerintem sok nyelviskola halálát jelenti. Jó részük már régen a cégeknek dolgozik, mert ők tudják, hogy fontos a nyelvtudás. Ha nincs meg a kellő nyelvi előéletük a munkavállalóknak, kénytelenek saját költségen beiskolázni őket. Így a cégekre számító tanfolyamok és iskolák megmaradnak. Akik csak a lakossági piacra dolgoztak, azok viszont rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek.
A nyelvtudás nem megúszható
– Ha a nyelvvizsgát meg is tudjuk úszni, a nyelvtudást nem! – mondja Kristóf Kata, a Győrben is működő Hollywood Nyelvstúdió alapítója. – Szerintem mindegy, hogy melyik egyetem kér majd nyelvvizsgát, vagy sem, mert a munkahelyeken nyelvtudás kell.
A szakember derűlátó az iskolák létével kapcsolatban, mert amikor a vírusidőszak alatt hetvenezer ember nyelvvizsga nélkül kapta meg a diplomáját, azt sem érezték meg. – Annak nincs értelme, hogy bemagoljuk a témaköröket, aztán valahogy átkúszunk, később pedig szembesülünk azzal, hogy a gyakorlatban nem tudunk angolul. 22 éve, amióta működik a nyelviskolarendszer, az a vízióm, hogy megfordul a papírra hajtás trendje, és rájönnek az emberek, hogy nem vizsgára, hanem tudásra van szükségük.
Kristóf Kata szerint továbbra is az tud majd érvényesülni, akinek van nyelvtudása, és reméli, ezt segíti majd elő a változás.
