65 fokosra felforrósodott beton, 20 fokos különbség napos és árnyékos részek között - Sokkolnak a Győrről készült hőtérképek

A nyári kánikulában Győrben a Szent István út térköves járdája több mint 56 fokra is felhevülhet, ugyanez a burkolat 10 fokkal hűvösebb lehet egy fa árnyékában. A városokban a rengeteg ház, térkő és beton miatt éjszaka sem tud lehűlni a levegő. 

Hőhullámok

– Hőhullámról akkor beszélhetünk, ha a hőmérséklet több napon át meghaladja a huszonöt fokot, ehhez tartósan harminc fok feletti hőmérséklet szükséges – mondja Szondi-Prohászka Fanni. – A burkolatok és épületek hőleadása lassabb, ha sok van belőlük, éjszaka sem tud lehűlni a levegő. Az idősekre, gyerekekre és kismamákra ez különösen veszélyes, de az egészséges felnőttek szervezetét is megviseli. Fáradtabbak vagyunk, fáj a fejünk és rossz a közérzetünk. 

Műholdas felvétel 

A szakdolgozathoz műholdas felszíni hőfelvétel is készült a városról. Ezen jól látható, hogy az ipari parkok és a lakóparkok a legmelegebbek, ezeken a területeken 41–42 fok egy melegebb nyári napon a hőmérséklet, és a belvárosban is több forró pont van 34 fok feletti felszíni hőmérséklettel. Látványos kék foltja a térképnek a Püspökerdő, valamint a Mosoni-Duna és a Rába menti szakasz, ahol ugyanazon a napon mindössze 23 fok volt a hőmérséklet. 

– A városba érve eltűnik a két folyó hűtőereje, ennek egyik fő oka, hogy a partot is lebetonozták. Európában most sok város újrazöldíti a vízpartjait. Bécsben és Berlinben pedig már bevált módszer, hogy úgynevezett védőerdősávokat telepítenek, amik a hőmérséklet mellett a légszennyezést is csökkentik. Győrszentiván területén lehetne hasonló megoldással élni. Több olyan szántóterület is van, ami eróziónak kitett mezőgazdasági terület és már nehezen művelhető. Ezek helyén lehetne új erdőt létrehozni – magyarázta a szakember, és kiemelte a nagyobb, többéves fák szerepét. Három kis fa ültetésével nem lehet elérni azt a hatást, amit egy terebélyesebb egyed kivágásával elveszítünk. A fajtát pedig az adott helyszínhez megfelelően kell választani, hiszen a forgalmas utak melletti légszennyezést nem minden fa tudja elviselni. 

Az 1990-es években 2–3 napos komolyabb hőhullámmal kellett számolni nyaranta. Ez ma már 20–30 nap.

Minden város küzd 

Szondi-Prohászka Fanni el­mondta: az ország összes nagyvárosa hasonló problémákkal küzd, és már Budapesten is megtették az első lépéseket. 
– A városok díszítésénél érdemes évelő, szárazságtűrő növényeket használni, mivel ezek nem igényelnek annyi öntözést. Sőt, az úgynevezett méhle­ge­lős területek is segíthetnek a hőmérséklet csökkentésében. A magas és a lekaszált fű között ötfokos hőmérséklet-különbség is lehet, mivel előbbi több párát tud megtartani. Ehhez természetesen egyfajta szemléletváltás is kell, hogy az emberek ne az elhanyagoltsággal azonosítsák, ha valahol kicsit ritkábban nyírják a pázsitot. 

A stratégia kitörési lehetőség 

A zöldfelületek növelése mellett érdemes az átszellőzésre is figyelni. A Mosoni-Duna és a Rába nagy szolgálatot tesz a városnak, de a túlzsúfolt épületek között szintén megreked a meleg levegő. 
– Győrnek is van már klímastratégiája, amiben számos jó megoldás, szemléletformáló ötlet szerepel. Remélem, ebből minél több megvalósulhat majd, mivel ez a probléma nem fog eltűnni, ha nem teszünk ellene – tette hozzá a szakember.