A hét embere - A sokoldalú győri Kulcsár Béla 40 éve igazságügyi szakértő

- Fantasztikus történetekkel gazdag évtizedek állnak Ön mögött. Kezdjük azzal, hogy a Rába Magyar Vagon- és gépgyár reptéri acélöntödéje volt az első munkahelye, ahol szerencsésen túlélte két robbanást.
- Az egyikben hárman, a másikban kilencen haltak meg mellettem. Az 1976. július 4-i reptéri acélöntödei konverter-robbanásról az a véleményem, hogy ha nem olyan feszített a tempó és nincsenek akkora elvárások, a tragédia talán elkerülhető lett volna! Engem a Jóisten egy anyagmintával a laboratóriumba küldött, egyébként pont akkor, éppen a konverter állásokban szoktam tartózkodni. Igazi összetartó társaság volt, nagyon megrázott az elvesztésük. Az 1978. január 4-i robbanás a RÁBA Vasúti Jármű öntödéjében ért, melynek helyén ma az Árkád üzletközpont áll. Egy 2,5 tonnás ívkemence robbant fel, aminek a lemezköpenye aljára nem fúrtak lyukat - mert a bolgár rajzon nem szerepelt - és ezt senki sem hiányolta. Senkinek sem kívánom azt a látványt, amikor 9 ember füstölögve, megégve, szinte felismerhetetlenül állt ott, mert a fájdalomtól mozdulni sem tudtak. Nekem ekkor is szerencsém volt, mert az irodában éppen akkor az adagnaplókat kellett bejegyeznem. Minden kohász alapból tudta, hogy egy kemence acélköpenye alján lyuknak kell lennie – ha hűtővíz folyik bele, tudjon hol kifolyni - de a rajztól eltérni nem volt szabad! Elvárásoknak kellett megfelelnünk, jobb, ha nem szóltunk. Amíg nincs baj, nincs probléma! Általában így volt, de a szilveszteri ünnepek alatt az eltört elektróda hűtőből nagymennyiségű víz folyt a kemencébe. Hiába csapolták le, mint az acélt, az első beolvasztás után a víz tudta a fizikát és hidrogénre és oxigénre bomolva berobbant. 

- Ezután pályamódosítással igazságügyi szakértő lett. Miként?
- Elvégeztem a Budapesti Műszaki Egyetem autógépész szakmérnöki posztgraduális képzését, majd a motorfejlesztési osztályra kerültem. 1982. június 1-gyel engem neveztek ki igazságügyi szakértővé. 2012-ben vonultam nyugdíjba, de szakértőként ma is aktívan dolgozom. Az utakon sok borzalmat láttam, de ezekből mindig tanultam és a tanulságokat tovább is adtam. Hivatásomból adódóan ma is sok hatóság rendel ki, de sok magánfél is felkér igazságügyi szakértői vélemény készítésére, szaktanácsadásra.

- Milyen volt a nyolcvanas években igazságügyi szakértőnek lenni Győrben?
- Kinevezésem idején Győrben Marafkó Imre volt az egyeduralkodó gépjárműszakértő.  Nagy tudású orvosszakértő volt akkoriban prof. dr. Bajnóczky István, akivel és dr. Garda Árpád orvosszakértővel szívesen dolgoztam együtt. Boncolásokon kellett részt vennem, hogy egyesített orvos-mérnökszakértői vélemény keretein belül megállapítsuk például egy gyalogos vagy kerékpáros elütési helyzetét vagy akár azt, hogy az elhunyt a gépkocsi melyik ülésén ült. Közlekedési bíró dr. Tóth József volt, akivel nagyon szerettem együtt dolgozni, mert az ítéletei az igazságnak is – nem csak a jognak - mindig megfeleltek. Közlekedésre szakosodott ügyvéd pedig dr. Ughy Sándor volt. Utóbbi híres mondása, amikor ügyfele sokallta a honoráriumot: Nem lesz ez túl sok ügyvéd úr? Válasza: Sok, de jó helyre kerül! Baleseti helyszínelőként a leggyakrabban Vincze László rendőr hadnaggyal dolgoztam együtt.

Hobbik

- Életének egy újabb színfoltja: az Isonzó baráti körrel, dr. Bedécs Gyula tanárral 24 évig járta az I. világháború hadszíntereit. Miért?
- Nagyapám végig harcolta az I. világháborút és sokat mesélt a harcokról. Szenvedélyesen érdeklődöm a fegyverek iránt – a technikájuk miatt, közben eszembe sem jut, hogy azokkal embert is lehet ölni. Éles fegyvert nem tartok. Ezért, a háborús vonzódásom miatt kerültem kapcsolatba az Isonzó Baráti Körrel. Olyan légkör alakult ott ki, amiért érdemes volt felkészülni, gyakorolni, dolgozni és elismerték a tudásomat. Valamennyi európai hadszíntéren megfordultam. Jártam az Északi fronton, Galíciában, de a Nyugati fronton is.  

- Fantasztikus kincsek, regényes történetek birtokosa. Hogy jut hozzájuk?
- Győr ipartörténetét, különösen az Ágyúgyárét előszeretettel kutatom, ahol nagyapám is dolgozott. Újságcikkeket, tanulmányt írtam és vetítettképes előadásokat tartottam róla. Gyűjtőszenvedélyem gyermekkorom óta tart. Kezdetben csak őseim padláson talált tárgyainak restaurálásával foglalkoztam, később azonban tudatos gyűjtéssel megalkottam a Csanaki Udvarház helytörténeti gyűjteményét, melyben különböző tematikus szekciók találhatók, többek között kard, tőr és bajonett, valamint magyar és nemzetközi, háború előtti kitűntetés gyűjtemény.

- A zene is fontos része az életének.
- 1958-ban vettem először harmonikát a kezembe. A Győri Úttörőház Fodor Kálmán, majd Róth József vezette harmonika-zenekarában játszottam, de az igazi korszakváltásra a 2000. évben került sor, addigra ugyanis két és fél év alatt elvégeztem Tabányi Mihály művészképzőjét. Közben Olaszországban saját részre készítettem egy, a saját igényeimnek megfelelő Cooperfisa harmonikát. Sok koncertet adok falunapokon és városi rendezvényeken. Hosszú évekig a győri Heimatklänge német nemzetiségű énekkar harmonikakísérője voltam. 

Perek, esetek

- Sok érdekes ügyet oldott meg. Avasson be minket!
- Érdekes volt egy őz elütése Rábapatonánál. A biztosító nem akart fizetni az autósnak. A vadásztársaság vitatta, hogyan került az őz az autópályára, hiszen az őz nem tud átugrani a kerítésen, a kerítést nem bontották meg, ajtó pedig nem maradt nyitva. A helyszínen felmerült a kérdés: esetleg a felhajtó sávon keresztül, mint az autók?  A válasz: ha csak úgy nem? Emlékezetes volt számomra a Katasztrófavédelem felkérésére a mezőörsi hét halálos baleset szakértése, ahol lényeges kérdés volt, miként tudott az út kétoldali árkába csapódott mindkét autó leégni. Tudtam, hogy a gépkocsik milyen helyszíni fotóit kell megvizsgálni ehhez. Átadták, és innen már egyszerű volt a megoldás: a kifröccsenő üzemanyag vezette át a tüzet az ütközés helyéről mindkét gépkocsira. 

- Az évtizedek alatt számtalan perben vett részt, sok tárgyalásnak volt tanúja. Hogy látja a mai helyzetet?
- A biztosítók igyekeznek a károsultak részére a lehető legkevesebbet fizetni. Ennek részbeni ellensúlyozására új, az egész országban elterjedt egzakt bizonyítási módszereket dolgoztam ki. Ilyen például a gördülő önköltség, ami a hosszú ideig karambolos javítás alatt álló gépkocsik értékcsökkenése miatt jár, vagy maga az autók karambolos javítás utáni valós piaci értékcsökkenési modellje. Meglátásom szerint mára a jog, az igazság és a törvény sajnos kezd elkülönülni egymástól. A szakértőt alapból elfogultnak tekintik, mintha a jogalkotók magukból indulnának ki. Egyszer viszont majd odafent mindenkinek el kell számolnia!

Névjegy

1950. február 16-án született Ménfőcsanakon. A Széchenyi Egyetem címzetes egyetemi docense. Munkásságát Győr Városa 2008-ban Kazinczy Ferenc díjjal, 2009-ben „Kisebbségekért” díjjal, 2012-ben Szent László éremdíjjal ismerte el, 2013-ban elnyerte a Magyarok Világszövetsége Kisalföldi Szervezete emlékérmét is. 2001-ben belépett a Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrendbe, melynek 2015 óta ő a helyi kommenda parancsnoka. Számtalan jótékonysági akciót szervezett. A harmonikázás fontos része életének: 1958-ban vett először harmonikát a kezébe, elvégezte Tabányi Mihály művészképzőjét. Rengeteg koncertet ad falunapokon és városi rendezvényeken.