Győr lakossága fogy a legkevésbé a hazai megyeszékhelyek közül

– A nagyobb városok népességcsökkenésének több oka is lehet – kezdte válaszát Tóth Péter szociológus. – Az egyik az el- vándorlás, aminek iránya lehet kettős. Az egyik, hogy a lakosok elhagyják a régiót és máshol keresnek munkát, megélhetést. Van egy állandó kelet–nyugati belső migráció az országban. A másik, hogy a nagyobb városok túlzsúfolt, szegregálódó belső területeiről vagy a dráguló telekárak miatt, esetleg a jobb élet reményében családi házas övezetbe költöznek.

Nyertesek és vesztesek

A Belügyminisztérium adatai alapján készült lista végén Miskolc áll, ahonnét tíz év alatt 15 ezer ember választott új otthont (részleteket lásd a táblázatban). A másik véglet Székesfehérvár, amelynek lakossága mindössze 0,7 százalékkal csökkent, azaz tíz év alatt csupán 893 fővel lett kevesebb. Ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor Győrből mentek el a legkevesebben, mindössze 0,8 százalékkal csökkent a lakosság, ahogyan Szombathelyen is. Előbbiben egy év alatt 859, míg utóbbiban 638 fővel lett kevesebb az ott élők száma. A legtöbben Salgótarjánból költöztek el, amely 2012–2022 között elvesztette a lakosságának 13,9 százalékát, azaz 5395 embert. A második legnagyobb népességveszteségen a megyeszékhelyek közül Szekszárd esett át, ahol a lakosság 9,9 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év során. A harmadik helyen Miskolc végzett, ami mindössze egy százalékkal maradt le: itt 8,9 százalékkal laknak most kevesebben.

Öregszik a belváros

Láthatjuk, hogy Győr lakossága kevésbé fogy, mint a a kelet-magyarországi városoké. Ennek oka, hogy a jelentős szub­urbanizációs kiköltözés mellett a Kelet-Magyarországról, illetve a határon túlról érkezők folyamatos betelepedése zajlik, folytatta elemzését a Széchenyi-egyetem Apáczai-­karának egyetemi docense.

– Ez nem új folyamat, évtizedek óta így van, hála a helyi ipar folyamatos munkaerő­éhségének. Csak míg korábban a környező településekről költöztek be, most messzebbről érkeznek emberek. Eközben egyébként folyamatosan változik a város korszerkezete is. Míg az agglomeráció, főként az első gyűrű települései, fiatal családokkal és gyerekekkel népesül be, a Belváros fokozatosan elöregszik – mutatott rá Tóth Péter. 

– A nyugalom és a csend vonzott ide minket – avatta be lapunkat Tóth Hajnalka, aki családjával a belső migráció képviselőiként egy félországnyi távolságból, Kelet-Magyarországról költözött Győrasszonyfára. A megyeszékhely közelsége miatt bíztak benne, hogy bőven akad majd munkalehetőség. Számításaik beváltak. A Pannonhalmi járásban fekvő falu polgármestere, Valiczkó Mihály a beköltözőkről szólva úgy fogalmazott: fontos, hogy magukénak érezzék frissen választott otthonukat, cserébe a közösségre is számíthatnak. Ez az, ami egy nagy- városban nem mindig adatik meg.

Bevásárlóközpont a faluban

Ha sokan költöznek ki, ráadásul csak közúton megközelíthető területekre (mint Szigetköz, Nagybajcs, Vének vagy Vámosszabadi), az állandósuló dugókat eredményez, nehezebb bejutást a városba. Folyamatos a helyi szolgáltatások fejlődése, kiszélesedése, mivel a nagyobb vásárlóerő kiköltözött. Jó példa erre, hogy Écsen és Pannonhalmán is bevásárlóközpont épül.

Az agglomerációban műkö­­dő iskolák és óvodák felértékelődnek, főleg, ha pluszszolgáltatást nyújtanak. A győri általános iskolákban a gyerekszám fokozatosan csökkenhet, amely akár egyes oktatási intézmények bezárásával is járhat. Többet kell majd foglalkozni az újonnan érkezők asszimilációjával, de Győr attól még oktatási, ipari, kulturális, tudományos központ marad, nézett a jövőbe a szociológus.