Erkel Ferenc-díjat kapott Balogh Máté, a Győri Filharmonikus Zenekar rezidens zeneszerzője

Balogh Máté Fejérmegyéből származik, ám a városhoz a mostani közös zenei munka mellette egy véletlen is köti.

– A terhesség hetedik hónapjában születtem, ami nagyon veszélyes volt. A mentő a Petz Aladár Egyetemi Oktatókórházba hozta a vajúdó édesanyámat, mivel itt volt legközelebb kellően felkészült orvosi ellátás. Így került az anyakönyvembe, hogy Győrben születtem. Ennyi év elteltével nagyon különös élmény volt visszatérni a városba.Mindig nagyon különös élmény visszatérni a városba. Miután a Győri Filharmonikusokkal aláírtuk a közös munkáról szóló szerződést, újra elmentem a kórházhoz, ahol annak idején megszülettem.

Édesapja és édesanyja is zenei pályát választott, Balogh Máté számára sem volt kérdés, mivel akar foglalkozni.

– A zeneművészetben nincsenek határok. Egy fiatal költőnek sokkal nehezebb külföldön érvényesülnie, hiszen amit ír, az többnyire az adott nyelven a legélvezetesebb. Egy induló viszont induló, Amerikában, Olaszországban, sőt még talán Kínában is. A zene mindig is egy híd volt a különböző kultúrák között. Az Oszmán Birodalom részeként például a török zene komoly hatást gyakorolt a hazai ritmusokra is. Még Balassi Bálint versei  közt is van olyan, amit török zenei alapra írt. 

Balogh Mátét arról is kérdeztük, hogy hogyan dolgozik egy zeneszerző? Ez egy tanulható szakma vagy inkább egy intuitív alkotó folyamat.

– Ha valaki okleveles zeneszerző szeretne lenni, annak van egy út, amit középiskolától egyetemig végigjárhat. Persze, azzal kapcsolatban, hogy tényleg meg lehet e ezt tanulni, még maguk az oktatók is gyakran szkeptikusak. A különböző klasszikus zeneszerzők technikái, stílusai az iskolapadban nagyjából elsajátíthatók. Ezekkel dolgozva hamarabb alakul ki a zeneszerző saját stílusa. Egyszerűbben fogalmazva, a Zeneakadémián feladatokat kaptunk, csak úgy, mint később a való életben. Egy profi felkérésben a koncerthelyszín nagyon konkrét, a hangszerelés a költségvetésből fakadóan adott, a várt mű időtartama is előre fixálva van, ráadásul ismeretes a koncerten szereplő többi mű, amihez dramaturgiailag valamilyen módon kapcsolódnunk kell. Ilyen behatárolt helyzetekre jó, ha előre trenírozza magát egy szerző.

Nemrég egy éves szerződést kötött a Győri Filharmonikus Zenekarral, aminek keretében három egyedi, a zenekarnak készülő művet hallhat majd a közönség.

– A győri munkám ideálisnak tekinthető. Ha lehet, azt kívánom magamnak, mindig ilyen legyen. Kezdetben leültünk Fűke Géza igazgató úrral ás Rajna Martin vezető karmesterrel és átbeszéltük, hogy a rendelkezésre álló keretek között mit tudnék csinálni. Régóta szerettem volna írni egy szimfóniát, amit a tervek szerint június elején mutatunk be. Emellett egy másik régi vágyamat is megvalósíthattam, ez pedig egy humoros nyitány megalkotása. Múlt szeptemberben hangzott el, Raabertüre címmel. Célja egyfajta pozitív energiát árasztva a hallgatóság segítése, hogy "megérkezzen" a koncertre. A harmadik munka pedig egy, Harcsa Veronikával közös népdalfeldolgozás, ahol az osztrák-magyar monarchia nemzeteinek népdalaiból válogattunk, ezt május végén adjuk elő.

Balogh Máté kiemelte nagyon meghatódott a díj kapcsán.

– Nagyon megható, hogy megkaphattam ezt a díjat. Különösen azért, mert a Győri Filharmonikus Zenekar jelölt rá, remélem ez azt jelenti, hogy ők is olyan ideálisnak érzik a közös munkát, mint én.