2022.03.14. 15:10
Történelemóra a csornai temetőben
Wyss osztrák tábornok csornai haláláról, az 1849-es tömegsírokról, az ország egyik legkorábbi honvédemlékművéről hallhattak érdekességeket a csornai Hunyadi-technikum diákjai. Tanáruk a csornai csata egyik helyszínén, a Szent Antal-temetőben tartott számukra történelemórát.
Szalay Balázs Wyss tábornokról és a honvédtömegsírokról is beszélt tanítványainak a Szent Antal-temetőben - Fotó: CSKA
Rendhagyó történelemórán vettek részt nemzeti ünnepünk alkalmából a csornai Hunyadi János Technikum tizedikes diákjai. Történelemtanáruk, Szalay Balázs a Szent Antal-temetőben az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó sírokat, emlékhelyeket mutatta meg nekik. Olyan érdekességeket hallhattak a fiatalok, melyek a történelemkönyvekben nem olvashatók.
Megtudták például, hogy az 1849. június 13-i csornai csata fontos megmozdulásai a temető, illetve a mai Hunyadi-iskola területén történtek. A magyar lovasság Farád felől támadott, a gyalogság a mai Bartók Béla úton érkezett, az osztrákok pedig a temető kerítése mögött védekeztek. A tanulók először a csata áldozatainak egyik tömegsírjánál álltak meg. Föléje 1876-ban emeltek emlékművet, ami tönkrement és 1926-ban a csornai iparosok állíttatták a ma is láthatót. Közvetlenül mellette van Wyss osztrák tábornok sírja egy nagy vaskereszttel. Ő a csatában kapott halálos lövést. Szalay Balázs ezt azzal magyarázta, hogy a látása nem volt tökéletes a főtisztnek és túlságosan közel ment a honvédek sorához. A csornaiak megadták neki a végtisztességet és különsírba temették el. Síremlékét 2013-ban egy osztrák–magyar katonai együttműködés keretében újították fel. A helytörténész-tanár azt is elmondta tanítványainak, hogy a helybeliek sokáig úgy hitték, hogy Wyss szelleme visszajár a csata színhelyére. Aztán kiderült, hogy a tábornok menyasszonya az, aki minden évben a csata évfordulójának hajnalán megjelenik vőlegénye sírjánál. Fehér ruhás alakját vélték szellemnek, akik látták.
A hunyadisok megálltak egy másik tömegsírnál is, melyet egy 1861-ben emelt obeliszk jelöl. Az ország egyik első szabadságharcos-emlékműve a csornai. Laky Demeter egykori nemzetőrkapitány, premontrei szerzetes avatta fel, meglehetősen lelkesítő beszéddel. A tanulók végül virágot helyeztek el a farádi Szentgyörgyvölgyi Domján Antal huszár őrmester sírján is, aki 1906-ban halt meg. „Harcolt a szabadságharcban, nem menekült el, amikor a hazájáért kellett kardot rántani. Büszke volt rá és még síremlékére is ráíratta ezt” – zárta a temetői történelemórát Szalay Balázs.
