2022.03.14. 13:33
A forradalom tűzbe hozta Győrt
A ’48-as forradalom és szabadságharc győri eseményeiről viszonylag keveset tudunk. Ezt az űrt szeretnénk pótolni Áldozó István főlevéltáros, a megyei levéltár igazgatóhelyettese segítségével.
A bécsi forradalom hírére a színházban tartottak gyűlést a győri polgárok - Fotó: regigyor.hu
– Az 1848. március 13-án Bécsben kitört forradalom híre az esti órákban már Győrbe is elért – részletezte Áldozó István főlevéltáros lapunknak. – Lukács Sándor ügyvéd és Kovács Pál dr. aznap estére népgyűlést hívtak össze a Piactérre, ahol a pozsonyi országgyűlésen történt eseményeket ismertették. Elsősorban arról számoltak be, hogy Kossuth Lajos felirati beszédében a jobbágyok felszabadításáról, a közös teherviselésről, felelős magyar kormány felállításáról, valamint a Habsburg Birodalom tartományai számára biztosítandó alkotmányos berendezkedésről tett említést. A feljegyzések szerint március 14-én a győri teátrumban hazafias tüntetés zajlott le. A diákság felvonulás közben a Rákóczi-induló eljátszását követelte a zenekartól. A muzsikusok a kérést teljesí- tették, az induló a közönség lelkes éljenzése közepette hangzott el.
A fáklyás felvonulás
– Március 15-én délután 5 órakor a Főtéren mintegy 1500 fős tömeg gyűlt össze, nekik Lukács Sándor tartott lelkesítő beszédet – folytatta Áldozó István. – A szónoklat alatt nemzeti színű kokárdákat osztottak szét a megjelentek között, a megmozdulás végén pedig a diákság elénekelte a Szózatot. Lukács Sándor a magyar forradalom sikerének hírére a város kivilágítását indítványozta, az első napon ezt csak a Szent Benedek-rend szerzetesei és kollégistái tették meg. Perlaki Dániel posztókereskedő házában közben megbeszélést tartottak, és este 8 órakor már 200 fáklyavivő indult el a Király utcából. Mire a megmozdulás részvevői a városházához értek, a tömeg létszáma 6–8 ezer főre duzzadt.
12 pont és győri nemzetőrség
Március 16-án két fontos esemény történt Győrben. A nap folyamán megérkezett a pesti népgyűlés híre, a Szabad Sajtó egy példányával. Lukács Sándor az újságból felolvasott a város polgárainak, emellett a pesti ifjúság 12 pontos követelését is ismertette. Ezen a napon alakult meg városunkban a nemzetőrség (hivatalosan Nemzeti Őrsereg), méghozzá a magyar és német polgárőrség egyesülése révén. – Egyes források ezt az eseményt már március 17-re teszik – tette hozzá a főlevéltáros. – A forradalom erőinek győzelme után az egyik legfontosabb feladat a közbiztonság fenntartása volt. Dorner Ede másodalispán bizottságot hozott létre a „közbátorság” fenntartására, ennek vezetésével Lukács Sándort bízták meg. Elsődleges feladatuk a március 21-re tervezett megye- gyűlés zavartalanságának biztosítása volt.
Új polgármester
A lakosság tájékoztatására Vas Gereben kiadja a Népbarát című folyóiratot, amelyben az 1848-as rendi országgyűlés törvényeit magyarázta meg. A forradalom résztvevői eközben aggodalommal figyelték a Pozsonyban történt eseményeket. Félelmük csak azután oszlott el, miután V. Ferdinánd király április 1-jén szentesítette a reformtörvényeket.
– Győrben 1848. április 8-tól elsősorban arra irányultak a megmozdulások, hogy a régi tanácsnokokat elmozdítsák hivatalukból – magyarázta Áldozó István. – A vármegye politikai életében is változások történtek, május 1-jével lemondatták alispáni tisztségéről Balogh Kornélt. Május 22-én Győrben megtartották a tisztújítást, és Korbonits István addigi főjegyzőt választották polgármesterré. Ezzel a döntéssel Győr városában diadalmaskodott a forradalom.
