Elkészült Győr egészségfejlesztési terve - A háttértanulmány a Széchenyi egyetemen készült

– A győri önkormányzat 1989 óta vesz részt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kezdeményezett Egészséges Városok programban. E program fő célkitűzése a kezdetek óta változatlan: elősegíteni, hogy a városokban élők egészségének védelme a helyi döntéshozók figyelmének fókuszába kerüljön. A város egészségképe azért készül, hogy minél átfogóbb képet kapjunk az elmúlt 4–5 év folyamatairól, a város, az itt élő emberek jellemzőiről, amelyek kapcsolódnak az egészségi állapothoz. A fő kérdések a demográfiai folyamatok és az itt élő emberek egészségügyi állapota, de ezeket befolyásolja a gazdasági, természeti környezeti adottság, amelyben élünk. Emiatt foglalkozni kell a közlekedéssel, a köztisztasággal, a közbiztonsággal, a sportolással, életmóddal, életminőséggel is – kezdte válaszát a szakember, majd folytatta: – A város gazdasági fejlettsége, munkaerőpiaci lehetőségei miatt az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőek a demográfiai adatok, az egészségügyi intézményi ellátás. 

Az országos átlagnál jobbak az eredmények

A tanulmány megállapítja, hogy a város lakóinak száma folyamatosan emelkedik, viszont az állandó népesség enyhén csökkenő tendenciát mutat. Nagyon sok területen kedvezőbb képet kapunk az országos átlagnál. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 74,5, a nőknél 80 év a városban. Az aktív korú népesség viszont, ahogy az országban, úgy Győrben is folyamatosan csökken, így egyre nagyobb kihívást jelent az elöregedő társadalom. Ma már a népesség ötöde 60 év feletti Győrben és ez a tendencia tovább emelkedik. Az is egyértelműen látszik, hogy az országos átlaghoz képest a város lakosságának egészségi állapota, halálozási aránya, valamint az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális adottságai kedvezőbbek, ám a lakosság egészségi állapota Győrben is rosszabb az európai adatoknál. A kórházi kapacitások és szolgáltatások elérhetőségében szintén problémák látszódnak és a lakosság mentálhigiénés kultúrája, a prevencióval, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretei is fejlesztésre szorulnak.

A legtöbb a keringési megbetegedés

– A betegségek megelőzése és az ellátórendszer fejlesztése miatt is fontos, hogy képünk legyen arról, milyen az emberek egészségi állapota. Melyek azok a betegségek, amelyek a legnagyobb valószínűséggel fordulnak elő?

– A leggyakoribb a keringési rendszer megbetegedése, aztán a magas vérnyomás, a mozgásszervi megbetegedések, a csont-, izom-, kötőszöveti megbetegedések, az anyagcserezavarral kapcsolatos megbetegedések, valamint a cukorbetegség jön a sorban az előfordulás szerint. A morbiditási arányszám alapján is a keringési rendszer volt az első helyen, aztán a magas vérnyomás és a mozgásszervi megbetegedések. Összességében a városban az országos átlaghoz képest alacsonyabb a megbetegedési kockázat, a megbetegedési arányszám, alacsonyabb a halálozási valószínűség is. Az adatok kedvezőek, de mindig lehet javítani rajtuk – válaszolta dr. Csizmadia Zoltán.

Kérdések a polgárokhoz

A kutatásban használt lakossági kérdőív lehetőséget biztosított arra is, hogy az emberek véleményét is megkérdezzék, hogyan látják Győrt, mennyire elégedettek, mit hiányolnak. A válaszolók 80 százaléka az átlagos felett pontozta Győrt mint lakóhelyet, 3–5 százalék volt elégedetlen, a 15–17 százalékuk átlagosnak értékelte. 

– A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek a legelégedetlenebbek a szakorvosi és a kórházi ellátással, ezt követte a tömegközlekedés, aztán a közterületek tisztasága, a városi zöldterületek mérete és állaga, az ingyenes sportolási, rekreációs lehetőségek, majd a kerékpárutak hiánya. A megkérdezettek nagy részének a zöldterületek növelésére, parkosításra, a játszóterek fejlesztésére, nagyobb, városkörnyéki területek erdősítésére lenne igénye. A válaszadók a szemléletformálásra is nagyobb hangsúlyt fektetnének – állapította meg a szakember.