Támogatott tartalom

2022.02.15. 06:01

A megye ismét elérte a foglalkoztatási csúcsot, indulhatnak a fejlesztések

Nagyívű beruházások, sokrétű feladatok: fejlesztési régiókban kell gondolkodni.

kisalfold.hu

Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. (Fotó: Pomaranski Luca)

Foglalkoztatásösztönző programmal, bölcsődefejlesztésekkel ismét rekordalacsony szintre hozta a kormány a munkanélküliséget. Meghirdették a megyei területfejlesztési pályázatokat is, a nyertes települések hamarosan elkezdhetik a beruházásokat – tájékoztatott Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

 

Elnök úr, változékony időszakot élünk, hullám hegyek-völgyek váltják egymást, és ez a megye gazdaságára is hatással volt 2021-ben. Hogyan tekint vissza az elmúlt esztendőre?

 

Most nyilván minden a Covid-járvány körül forog, ez határozza meg az életünket. A megyei önkormányzatnál arra törekedtünk, hogy segítsük ezeknek a hullámoknak a kiegyenesítését. Ezért a területfejlesztési forrásokat igyekeztünk folyamatosan kijuttatni a településekhez, lehetővé téve, hogy a gazdaságba pénz áramoljon. Megszakítás nélkül zajlottak a közberuházások, amelyek próbálták segíteni a gazdaságot a nehezebb időszakokban, amikor a magánfejlesztések, a kockázatosnak ítélt befektetések lelassultak vagy leállították őket. A kormány munkahelymegtartó támogatásainak, az egészségügyi intézkedéseknek, a közberuházások felpörgetésének, no meg a szorgalmas megyei embereknek köszönhetően tavaly ősszel ismét el tudtuk érni azt a munkanélküliségi rátát, amely 2019 nyarán volt a legalacsonyabb a megyében. Akkor egy százalék alatti volt a munkanélküliség, és most is ezen érték körüli itt a megyében. A járvány időszakában ez azért három−öt százalékra is fölkúszott, azonban a tavalyi évben már normalizálódott a helyzet, tehát gazdasági értelemben megint munkaerőhiányos megye lettünk.

 

Hogyan segítette a megyei önkormányzat ennek a foglalkoztatási csúcsnak az elérését? Gondolok itt a foglalkoztatási paktumra. Ennek mi a lényege?

 

Európai uniós projekt részeként valósítunk meg egy foglalkoztatásösztönző programot. Próbáltunk a munkaerőhiányra koncentrálni − annak ellenére, hogy eredetileg a munkanélküliek elhelyezését szolgáló programról volt szó. 

 

Vállalkozóknak nyújtottunk támogatást, vagy segítettük a vállalkozóvá válást, bértámogatást adtunk különböző ágazatokban, segítséget nyújtva azon vállalkozóknak, akik így tulajdonképpen nagyobb jövedelmet tudtak biztosítani az általuk foglalkoztatott embereknek, ezáltal valamelyest versenyképesebbé téve a Magyarországon elérhető jövedelmeket az osztrák bérekhez képest. Nominálisan nézve nyilván nem tudjuk kiegyenlíteni a bérkülönbséget, de ha azt nézzük, hogy mennyi utazással, nehézséggel jár – főleg most – átjárni a határon, mennyi időt vesz el az ember életéből a közlekedés, s milyen költségei vannak, hogy valaki a határon túlra jár dolgozni, akkor − ha mindent mérlegre teszünk, és mondjuk ezt órabérben nézzük − így már tudtunk egy kicsit javítani a magyar vállalkozások versenyképességén. Emellett próbáltunk egyéb intézkedéseket foganatosítani a munkaerőhiány leküzdésére, például rengeteg bölcsődei férőhelyet hoztunk létre, és a bővítés jelenleg is folytatódik a megyében, ugyanis minden egyes bölcsődei férőhely egy édesanyát visszajuttat a munkaerőpiacra, erre pedig itt nagy szükség van.

 

Rengeteg bölcsődei férőhelyet hoztak létre, és a bővítés jelenleg is folytatódik. (Fotó: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat)

A kormány 2020-ban döntött arról, hogy gazdaságfejlesztési régiókat hoz létre. Miért fontos nekünk régiókban gondolkodni?

 

Vannak olyan területek, amelyek nem kezelhetők települési szinten, de talán még megyei szinten sem. Nemcsak közlekedési beruházásokról van szó, egyszerűen vannak olyan feladatok, témakörök, amelyek nem dolgozhatók fel egy megyén belül. Ha mondjuk a hulladékgazdálkodást vizsgáljuk, akkor egy hulladékfeldolgozó működtetése vagy a hulladékok energetikai célú hasznosítása egyszerűen megyei szinten nem végezhető gazdaságosan, éppen ezért ki kell jelölni azokat a súlypontokat, ahol érdemes ezeket fejleszteni! Nyilván nem lehet minden megyében a ZalaZONE-hoz hasonló tesztpálya, viszont kitűnő megoldás, hogy a győri Széchenyi-egyetem együttműködik a zalaegerszegi tesztpályával, és egyébként az egyetemnek gyakorlatilag már egy kihelyezett tanszéke, kutatóközpontja is működik Zalaegerszegen. Ezeket az együttműködéseket érdemes nagyobb egységekben átgondolni, és összehangoltan kezelni, hiszen nekünk ebben a térségben a pozsonyi, a bécsi, a burgenlandi régióval kell versenyeznünk.

 

Magyar viszonylatban a versenyképességünk erős az ország többi részéhez képest, ezt jelzi az is, hogy nagyon sok a beköltöző, és kifejezetten fejlett megye vagyunk. Szorgalmas emberek élnek itt, és jók az adottságaink, de nem pihenünk, mindig keressük az újat, az új lehetőségeket. 

 

Mikor valósulhatnak meg ezek a fejlesztések?

 

Jelenleg a programok végiggondolása zajlik; elsősorban a tudományterületek és az egészségügyi fejlesztések, valamint gazdaságfejlesztési törekvések határozzák meg a források jelentős részét, de egyelőre terv szintjén, hiszen a probléma az, hogy jelen pillanatban az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá azokat a felhasználási kérelmeket, amelyeket Magyarország benyújtott. Ennek európai uniós politikai okai vannak: sok területen tapasztaljuk azt, hogy olyan kérdéseket kapcsolnak össze, amelyek egyébként nem kellene, hogy összekapcsolódjanak. A migráció elutasítása Magyarország részéről nem járhatna olyan következményekkel, hogy mindenféle ürüggyel visszatartanak egyéb forrásokat. A programok mégsem lassulnak le, azt pedig, hogy ezek a fejlesztések mégis elindulhatnak, annak köszönhetjük, hogy Magyarország átmenetileg ezen alapok felhasználása nélkül is tud finanszírozni különböző projekteket. Hiszen a gazdaság erős, a Magyar Kormány az elmúlt években jól gazdálkodott az erőforrásaival, jelentős tartalékaink vannak. Így most, amikor a világjárvány miatt baj van, a gazdaság mindenhol lelassult, van mihez nyúlni, és akár európai uniós forrás nélkül is el lehet indítani bizonyos fejlesztéseket. Ez számos területen így van, Magyarország Kormánya elő tudja finanszírozni azokat a projekteket, amelyeket egyébként úgy kell megvalósítani, hogy azok később abba az európai uniós eljárásrendbe is beleilleszkedjenek, amelynek az elfogadásáról most még nem döntöttek.

 

A megye munkahelyei egyre versenyképesebbek összehasonlítva az osztrák munkahelyekkel. (Fotó: Dreamstime)

Ebben van kockázat is…

 

Igen, hiszen, ha később ezt mégsem fogadják el, akkor költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, de éppen ezért azt várjuk el az Európai Uniótól, hogy mielőbb oldja fel ezeket a mesterséges vagy valamiféle ürüggyel visszatartott forrásokat, használhassuk fel őket úgy, annak rendje és módja szerint, ahogy egyébként ezt a többi országnak is lehetővé teszik. Amit az EU csinál, az egyébként egyfajta politikai zsarolás. Azok az országok, amelyek nincsenek ilyen jó anyagi helyzetben, kénytelenek engedni a zsarolásnak, és bizony feladnak elveket, gondolatokat, gazdasági érdekeket. Magyarország szerencsére jó kezekben van, és ilyen szempontból nincs arra szükség, hogy ezeket a forrásokat most azonnal bevonjuk, így emiatt nem kell feladni az elveinket, de ettől még roppant kellemetlen, hogy gazdasági nyomásgyakorlással próbálnak minket ellehetetleníteni. Az európai uniós források egyébként sem adományok, hanem járandóságok, amelyek a magyar költségvetés részét kell, hogy képezzék. Mi is befizetünk különböző, meghatározott összegeket, és teljesítjük az európai uniós csatlakozásunkkor tett vállalásokat. Gondolok itt az adó- és vámszabályokra, amelyek az Európai Unió egész közösségének előnyt jelentenek. Mi is adunk be tehát a „közösbe”, és nyilván ezért járandóságaink is vannak.

 

Hogy befolyásolják ezek a viták a támogatásokat, a fejlesztések ütemét?

 

Lényeges, hogy ezekből a méltatlan vitákból sem az emberek, sem a települések nem fognak érezni semmit, hiszen kormányzati finanszírozás mellett már meghirdetésre kerültek a megyei területfejlesztési pályázatok, amelyek első beadási köre már le is zajlott. A pályázatok formai ellenőrzését és szakmai bírálatát követően, egy-két hónapon belül értesítjük a nyertes településeket, akik 100 százalékos támogatásintenzitás mellett, a megvalósításhoz biztosított előlegből el is kezdhetik a fejlesztéseket.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában