Támogatott tartalom

2022.01.29. 06:48

Emlékezés és megemlékezés a határ mentén

Százévnyire repít bennünket vissza a múltba egy határon átnyúló, osztrák–magyar közös program, a „border(hi)stories”, melynek megvalósítását az Interreg V-A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program támogatja. A 2020 januárjában induló projekt célja, hogy a határvidék történelmi tényeinek megismerésével, a közös múlttal való szembesítéssel hozzájáruljon egy modern identitástudat kialakításához.

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke és Bella Árpád, a Páneurópai Piknik idején Sopronpusztán határőrszolgálatot teljesítő rangidős tiszt, kezükben a korabeli történéseket bemutató Áttörés című könyvvel.  Fotók: Fehér Dorina

Fotó:

Győr-Moson-SopronMár az is furcsának tűnik, hogy százéves határtörténelemről beszélünk, hiszen évszázadok óta egymás mellett élünk. A nagyhatalmak által 1919-ben meghúzott mesterséges határok két oldalán részben ellentétes, ugyanakkor mégis összehasonlítható folyamatok mentek végbe. A vasfüggöny elválasztott és összekötött bennünket. A ma élő emberek nagy részének nincs személyes élménye, emléke erről az időszakról. Számukra ez már történelem. Akiknek van, azokat pedig sokszor az érzelmek befolyásolják, és az emlékek idővel halványulnak is. 

 

Be kell építeni a köztudatba 

 

– Egy mondatban megfogalmazva a projekt célja, hogy a történelmi emlékeinket rendszerezve szerezzünk hiteles információkat és tudást az osztrák–magyar határtörténetről, majd ezeket az ismereteket építsük be a köztudatba. Fontos az is, hogy ezt osztrákok és magyarok közösen tegyük, hogy végre azonos módon lássuk ezt az időszakot, függetlenül attól, hogy keletről vagy nyugatról nézzük – szögezte le Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke, majd hozzátette: – Az is nagyon fontos, hogy az ifjúságot is bevonjuk ebbe a folyamatba, hiszen ők már úgy születtek, hogy számukra a „határ” szó egy régmúlt történelmi kifejezés. Ők európai és schengeni polgárként látták meg a napvilágot, és ha nincs a világjárvány, akkor talán nem is láttak volna soha határellenőrzést – állapította meg az elnök. 

 

Nyitókonferencia 

 

Nagy érdeklődés övezte a 2021. május 4-én hibrid rendezvényként megtartott nyitókonferenciát. Dieter Szorger, a Burgenland Tartomány Kulturális és Tudományos Főosztály munkatársa, Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke és Balázsy Péter, a Vas Megyei Önkormányzat jegyzője köszöntőjükben rávilágítottak arra a tényre, hogy a XX. században az osztrák és magyar határtérségben világtörténelmet írtak, többek között az andaui hídnál, az 1956-os magyarországi forradalom idején, illetve 1989-ben a vasfüggöny lebontásakor. 

 

A résztvevők az eseményeket személyesen átélők beszámolóit is meghallgatták. Deák Ernő történész 16 éves korában, 1956-ban menekült el Magyarországról. Emlékei alapján menekülésének történetét osztotta meg a hallgatósággal. Bella Árpád a Páneurópai Piknik idején, 1989-ben a sopronpusztai ideiglenes határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő parancsnok volt. Az 1989-es év című elbeszélése alapján betekintést nyerhettek a hallgatók a Páneurópai Piknik háttéreseményeibe, melyek révén szélesebb összefüggésben értelmezhették a korabeli történéseket. Jeanette Kretzschmann-Meier is elmesélte, hogyan menekült 1989-ben 23 évesen egyedül Ausztriába Fertőrákoson át egy magyarországi családi nyaralást követően. 

 

Súlyos témák az előadásokon 

 

A projekt keretében májusban egy előadás-sorozat indult útjára, melynek középpontjában az osztrák és magyar határvidékre jelentős hatással bíró történelmi események álltak. A történészek és szakértők súlyos, máig ható témákat dolgoztak fel. Dr. Herbert Brettl és Varga Norbert az új határvonal 1921-es létrehozásáról beszéltek. Az első világháború végét követően a mai Burgenland túlnyomóan német ajkú területét elszakították Magyarországtól és Ausztriához csatolták. Burgenlandban több tízezer magyar, horvát, roma és szinti nemzetiségű lakos is élt, a tartományi politika sokáig nem ismerte el. Kevesen tudják, hogy magyar gerillák 1921 őszén megpróbálták megakadályozni Burgenland Ausztriához csatolását, és súlyos csatákat vívtak a bevonuló osztrák csapatokkal. Kihirdették Burgenlandban a „Lajtabánság” szabad köztársaságát is, amely önként csatlakozott volna Magyarországhoz. 

 

Polgár Tibor, a Nyugat-Pannon NKFT stratégiai igazgatója.

 

 

Dr. Eleonore Lappin-Eppe a zsidó népesség 1938–1945-ös határ menti üldözéséről szólt. 1944-ben a náci hatóságok megkezdték az úgynevezett „Délkeleti fal” építését, amely hivatott volt megállítani a szovjet hadsereg előrenyomulását. 300.000 ember vett részt a fal építésében. A Hitlerjugend tagjain, az úgynevezett keleti munkásokon és a helyi lakosokon kívül 30.000 magyar zsidót alkalmaztak kényszermunkásként. A front közeledtével a túlélőket 1945 tavaszán úgynevezett halálmenetekben hajszolták Mauthausen irányába. 

 

A magyarországi romák és szintik üldözéséről és meg- gyilkolásáról tartott előadást dr. Gerhard Baumgartner. 1938 előtt körülbelül 9000 roma és szinti élt Burgenlandban, közülük mintegy ötezren az Oberwarti járásban. Az 1938-as Anschluss után több ezer romát szállítottak kényszermunkatáborokba és koncentrációs táborokba. A burgenlandi romáknak csak körülbelül 10 százaléka élte túl a náci népirtást. A mintegy 120 burgenlandi roma település nagy részét a náci uralom alatt elpusztították. 

 

Dr. habil. Murber Ibolya magyar–német származású magyar történész hosszú évek óta kutatja az 1956-os magyar menekültek történetét. Mint mondta, a brutálisan elfojtott magyar forradalom után mintegy 200.000 magyar menekült külföldre. Legtöbben átjutottak Ausztriába, sokan száműzetésbe menekültek az USA-ba, Kanadába, Nagy-Britanniába vagy a nyugat-európai országokba. Körülbelül 70.000 magyar menekült valószínűleg végleg Ausztriában telepe-dett le. 

 

A magyarországi németek 1946-os kitelepítéséről dr. Gerhard Seewann tartott elő­adást. A második világháború után több ezer magyarországi németet kényszermunkásként a Szovjetunióba deportáltak, 130.000 magyarországi németet pedig Nyugat-Németországba szállítottak. Mintegy ötvenezren Dél-Magyarországról a szovjet övezetbe kerültek, többségük szászországi befogadótáborokba. 

 

Dr. Richard Hufschmied osztrák történész a vasfüggönyről tartott előadást. 1945-től Németországban a vasfüggöny választotta el a szovjet zónát, a későbbi NDK-t a nyugati zónáktól, a későbbi NSZK-tól. Az 1950-es évektől kezdve az úgynevezett keleti blokk külső határait egyre inkább szögesdróttal és aknamezőkkel erősítették meg, hogy megakadályozzák a lakosság elmenekülését. Burgenlandban a vasfüggöny az ötvenes évek végétől számítva több mint 30 éven keresztül szakította szét a határ két oldalán fekvő falvak évszázados kapcsolatait. 

 

A tudás átadása fontos 

 

A program egyik fontos fel­adata a pedagógusok képzése, hogy egységes szemlélettel, élményalapúan tudják a történelmi tényeket tanítani. A „Fedezzük fel együtt a történelmet!” című határon átnyúló szemináriumon a határvidék elmúlt 100 éves történelmi eseményei kapcsán kialakult eltérő értelmezéseket vitatták meg a határ mindkét oldaláról származó eredeti források felhasználásával. A cél a közös tananyag kidolgozása. A szemináriumok egyben akkreditált burgenlandi pedagógus-továbbképzési alkalmak is voltak. A rendezvényeket nagy érdeklődés kísérte a határ mindkét oldalán a pedagógusok részéről. 

 

A pedagógusoknak szervezett szemináriumok sorozata 2021-ben kezdődött: szó esett Burgenland kialakulásáról és a soproni népszavazásról, a nácik által a Harmadik Birodalom védelmére a magyar határ közvetlen közelében épített védrendszer, a Südostwall mellett 1944–45-ben elkövetett rémtettekről, melyet a résztvevők a téma kutatói segítségével dolgoztak fel. Megtárgyalták még az 1956-os forradalom eseményeit, de kutatták az irodalom és a történelem metszéspontját is 1944–45 viszonylatában. 

 

Vándorol a kiállítás 

 

Októberben indult útjára a „100 év határtörténete(i)” című vándorkiállítás, mely az osztrák–magyar határvidéket alakító jelentős történelmi események szimbolikus emlékhelyeit dolgozza fel az 1921-es új határ létrejöttétől az 1956-os magyar forradalmon keresztül az 1989-es határnyitásig, de a közelmúlt menekülthullámai sem maradtak ki a kiállítás anyagából. A háromnyelvű (német, magyar, angol) vándorkiállítás 2021 októberétől nyolc különböző burgenlandi és magyar helyszínen lesz látható. 

 

2020. januári kezdete óta a projektcsoportok egy interaktív térkép létrehozásán dolgoznak, mely mintegy 60 történelmi emlékhelyet mutat be a történelmi határ mentén. A térkép háttereként egy „digitális archívum” jön létre, mely történelmi fénykép- és film­anyagokat, eredeti dokumentumokat, szemtanúk beszámolóit tartalmazza, továbbá válogatott tudományos irodalmat a határ mindkét oldalán elhelyezkedő emlékhelyekhez kapcsolódóan. A kidolgozott anyag célja, hogy hozzájáruljon a különféle történelmi események jobb megértéséhez és egyúttal jó áttekintést nyújtson a történeti kutatás jelenlegi állásáról. A digitális archívum folyamatosan bővül, és a későbbiekben elérhetővé válik a projektben részt vevő pedagógusok és diákok számára. 

A projekt következő jelentős állomása lesz a 2022. február 2-án 17 órakor Mosonmagyar­óváron, a Mosonvármegyei Múzeumban nyíló kiállítás, mely XX. századi traumák címmel, mosoni fókusszal mutatja be határtérségbeli konfliktusokat. 

 

A cikk a Győ-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat támogatásával jött létre.

Címkék#PR-cikk

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában