Búcsú Boros tanár úrtól Csornán

Szomorú szívvel fogadtuk a hírt, hogy volt kollégánk, Boros Gábor tanár úr eltávozott közülünk. Búcsúzunk a Tanártól, aki a pedagógushivatás minden tudományával felvértezve nevelte és oktatta diákjait. Aki a szakma minden fortélyát ismerve nyerte meg tanítványait a magyar nyelv és irodalom számára. Akinek következetessége, szigora rendkívüli humánummal párosulva valódi tekintélyt és tiszteletet vívott ki a tanulók és szülők körében. 

Búcsúzunk az Embertől, akit érzékenynek és visszafogottnak ismertünk, de szívesen anekdotázott, szerette a társaságot, a jókedvet.

Emlékeinkben megőrizzük a felejthetetlen egyéniséget, a mosolygós, mindig barátságos arcot, döcögő nevetése örökre fülünkben cseng. Amikor búcsúzunk, egyúttal köszönetet is mondunk belső csendünkben mindazért, ami rá emlékeztet, amit neki köszönhetünk. Az iskola folyosóján a tablókról néz le ránk. Tanítványai szívükben őrzik a magyarórák érdekes előadásait, de Tanár Úr szigorúságát, ugyanakkor megértő jóindulatát is. Olyan általános élet- és munkaszemléletet adott diákjainak, amivel képesek egészen különböző területeken is megállni a helyüket. Vigasztaljon a tudat, hogy ismerhettük, hogy köztünk, velünk élt. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A Hunyadi tantestülete