Fotókon, videón a miniszterelnök

2021.12.14. 12:41

Hűség 100 - Orbán Viktor Sopronban: a szabadság és a hazafiság Magyarország két tartóoszlopa

Sopronba látogatott a miniszterelnök.

kisalfold.hu

12.30 - Civitas Fidelissima a KDNP Országos Választmánya ülésén

A KDNP Országos Választmányának budapesti ülésén is téma volt a soproni és Sopron környéki népszavazás 100. évfordulója. A jubileum alkalmával Firtl Mátyás, az Országos Választmány elnökségi tagjaként, Sopron és térsége korábbi országgyűlési képviselője emlékező beszédben idézte fel a történelmi eseményt.

"Nekünk Magyarország sorsánál, a magyarok jövőjénél, a magyar családok biztonságánál fontosabb semmi sem lehet" - hangsúlyozta a képviselő előadásában, amelynek szerkesztett változata itt olvasható >>

12.25 - Sopronban elkezdődtek a száz évvel ezelőtti népszavazás megemlékezései. 

A város vezetői, Farkas Ciprián polgármester, dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármester, valamint a népszavazásban részt vevő települések polgármesterei megkoszorúzták a Hűségkaput és az akkori eseményekben kiemelkedő szerepet játszó Sopronyi-Thurner Mihály szobrát. A Tűztorony átjárójában leleplezték a 100 éves évforduló alkalmából állított emléktáblát, ezzel a szöveggel: "A Soproni Népszavazás centenáriumán hálával és kegyelettel emlékezünk mindazokra, akik a trianoni békediktátummal szembeszállva azért küzdöttek, hogy Sopron és környéke magyar maradhasson."

 

14.00 - Fidesz: Sopron kiállása példa lehet

Barcza Attila (Fidesz) arról emlékezett meg, hogy száz évvel ezelőtt Sopron és a környező települések népszavazáson úgy döntöttek, hogy az ezeréves állam része maradnak a nagyhatalmak diktatórikus döntésének ellenére. Hozzátette: jövőnk akkor van, történelmünk pedig akkor lesz, ha kiállunk hitünk, értékeink, hazánk, otthonunk, és most már "célpontba vett" gyermekeink védelmében, és ebben Sopron kiállása példa lehet.

A képviselő kormányzati intézkedéseket sorolva hangsúlyozta, hogy a válságkezelés, szemben Gyurcsány Ferenc kormányzati időszakával, nem a megszorításokról és az adóemelésekről szólt.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára köszönetet mondott Sopron hűségéért, valamint az egészségügyi dolgozóknak és a koronavírus-járvány elleni küzdelmet bármely módon segítőknek is.

17.01 - Kópházán is koszorúztak

19.17 - Orbán: a szabadság és a hazafiság Magyarország két tartóoszlopa

A szabadság és a hazafiság a magyar politika két nagy hagyománya, "az ezeréves Magyarország két nagy tartóoszlopa, ezt a két tartóoszlopot pedig a hűség gerendája köti össze" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronban.

A Hűség napja ünnepi megemlékezésen beszédében a kormányfő arra kérte Sopront, hogy maradjon a következő száz évben is a hűség városa, amely összeköti a hazát és a szabadságot, "és ezzel olyan szilárd építménnyé teszi Magyarországot, amelyben mi, magyarok otthon érezhetjük magunkat".

Kifejtette: száz éve a trianoni békeszerződés idején olyan politikai vihar tombolt Magyarországon, amelyet emberemlékezet óta nem láttak a magyarok. Akkor minden magyar az itt lakók döntésének köszönhetően látta meg először a tiszta eget, 1921-ben a tetszhalál állapotában lévő Magyarországon itt dobbant meg először újra a szív, amely azóta is dobog, ma már gyorsabban és erősebben, mint az elmúlt 100 évben bármikor - fogalmazott.

Megjegyezte: ezért jöttek ide ünnepelni "a büszke, ezer éve szakadatlanul dobogó szívet".

Közölte: vihar közeledtével az embert elfogja egy riadalom, és végigfut az agyán, hogy nem mulasztott-e el valamit, ami a kár elkerülésében segített volna, és egyáltalán folytatódhat-e majd úgy az élet, mint korábban.

Úgy vélte, ugyanígy van ez, amikor a történelem vihara tombol. Száz éve minden okunk megvolt a riadalomra: vesztes háború, társadalmi és gazdasági összeomlás, spanyolnátha-járvány, elvették az ország kétharmadát, más országokhoz csatolták a magyarok harmadát - emlékeztetett.

Orbán Viktor kijelentette: a háborúért nekünk kellett mindenkinél jobban bűnhődnünk, "pedig ezt a háborút mi nem akartuk és nem is mi kezdeményeztük". Sőt még azért is meg akartak büntetni, mert "magyarok voltunk, és azok is akartunk maradni"; arra akarták kényszeríteni magyarok millióit, hogy felejtsék el múltjukat, országukat, nyelvüket, kultúrájukat - idézte fel. Hozzátette: azt akarták, hogy "váljunk valaki mássá, vagy ha nem, akkor egyszerűen váljunk senkivé és semmivé".

Hangsúlyozta: száz évvel ezelőtt a hazánkat halálra ítélték, ledöntötték a lábáról, feldarabolták, aztán magára hagyták. De Sopron és környéke a népszavazással jelezte a világnak, hogy nem akarunk részt venni a saját temetésünkön - fogalmazott.

A kormányfő elmondta: a tetszhalott állapotban lévő Magyarország túlélte a halálosnak szánt döfést, szíve megdobbant, és jelét adta, hogy fel fog gyógyulni. A túléléshez szükséges erő nem a pénz, a hatalom, a külső támogatás vagy a fegyverek ereje volt, hanem a hazafiak összefogásának ereje, amelyet a leghűségesebb város adott a hazának - mutatott rá.

 Arról is beszélt, hogy a helyzet ma is nehéz, szükség van a soproniak megerősítő példájára. Szomszédságunkban újra háborús veszély fenyeget, milliók vándorolnak egyik kontinensről a másikra, járványok szedik áldozataikat, energiaválság gyötör több országot, gazdaságok mennek tönkre egyik napról a másikra, ráadásul a Góliátok ismét visszaélnek hatalmukkal, "újra meg akarják mondani nekünk, hogy kik legyünk, kivel és hogyan éljünk együtt" - magyarázta.

Orbán Viktor szerint azt akarják, hogy felejtsük el ezeréves történelmünket, a kultúránkat, vágjuk el magunkat a keresztény gyökerektől. "Azt akarják, hogy adjuk fel magunkat, váljunk valaki mássá, legyünk olyanok, mint mindenki más" - fogalmazott.

Közölte: egykor Clemenceau-tervnek hívták, ma Soros-tervnek, amit egykor Párizs környéki békének hívtak, azt ma Európai Egyesült Államoknak. Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia, "akkor fizikai, ma szellemi megszállás" - mondta.

Kiemelte: ismét népszavazásra készülünk, "újra nemet akarunk mondani a magyar jövőt fenyegető külföldi tervekre". Meg akarjuk védeni a gyermekeinket az LMBTQ és társai propagandájával szemben ugyanúgy, ahogy megvédtük a magyar családokat a migránsokkal szemben - jelentette ki.

Kitért rá: az Alkotmánybíróság kimondta, jogunk van nemet mondani "a brüsszeli emberkísérletekre", jogunk van megvédeni Magyarországot, biztosítani a magyar jövőt. "Ha erősek leszünk és összefogunk, akkor most nemcsak Sopron és környéke, hanem az egész magyarság együtt szavaz majd, sőt, ha szerencsénk lesz, talán Európa szíve is megdobban". Szerte Európában látják majd, hogy vannak, akik "nemet mernek mondani a brüsszeli szép új világra", láthatják, hogy érdemes küzdeni és soha fel nem adni, "hiszen ahogy Sopron is visszatért a hazához, úgy Európa is visszatérhet a keresztény civilizációhoz" - hangoztatta.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy száz éve is voltak, akik Magyarország ellen és Ausztria mellett kampányoltak. Ma is vannak, akik szerint Trianon igazságos volt, azt vallják, hogy jobban járnánk, "ha valami másmilyenné válnánk, csak magyarok ne maradjunk" - közölte. Hozzátette: nekik az az európai, aki feladja a hitét, nemzetét, nyelvét és értékeit.

Hangsúlyozta: mi azonban eddig sem engedtünk és nem is fogunk. Az elmúlt évtizedben egyesítették a nemzetet, munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akar, megerősítették a családokat, csökkentették a rezsit, gondoskodtak a legalacsonyabb keresetűekről és megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

 A távlatok is vonzók: jövőre a fiatalok nem fizetnek jövedelemadót, a családok visszakapják azt, amit idén befizettek, a minimálbér tovább nő, és a nyugdíjasok újra megkapják a 13. havi nyugdíjat - sorolta. Hozzátette: a fegyveres testületek tagjait megbecsülik, modern honvédséget építenek, vannak exportképes vállalkozások, összekötik közúton és vasúton az egész Kárpát-medencét.

A miniszterelnök hangsúlyozta: "azt javasoljuk, hogy Magyarország előre menjen és ne hátra".

Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.

20.40 - Barcza Attila: a hűség Sopron történelmi erénye

A hűség történelmi erénye Sopronnak - hangoztatta Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője kedd este a város Fő terén a Hűségkapu előtt, az 1921. évi népszavazás évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.

Barcza Attila az ünneplőkkel megtelt Fő téren kifejtette: 1277-ben, amikor a város megnyitotta kapuit IV. László király előtt, "hűsége tartotta meg Sopront magyarnak", így kapott szabad királyi városi rangot.

1921-ben pedig "a hűsége tartotta meg Sopront a nemzetnek", így kapta meg a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet.

"A hűség a soproni polgár számára erkölcsi parancs, szent kötelesség" - jelentette ki, hozzátéve, "a nemzet legválságosabb helyzetében Sopron hitet, reményt adott minden magyarnak, amikor a nagyhatalmi erők és nemzetellenes ideológiák szolgalelkű magyarjai a nemzet ellen fordultak".

Barcza Attila hangsúlyozta, hogy "a soproni hűség maga a tettekkel hitelesített haza és nemzetszeretet, és mint ilyen, ma is a nemzethez való viszonyulásunk mércéje, magyarként való megmaradásunk mércéje".

A népszavazás sikere a nemzet érdekeinek mindenekfelett helyezésében volt - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a történelem a nemzethez hűségeseket igazolta.

Úgy fogalmazott: "jövőnk akkor van, ha kiállunk hitünk, értékeink mellett", hazánk, otthonunk és gyermekeink védelméért. Akkor van előrelépés és akkor lesz biztonság - fűzte hozzá -, "ha az utóbbi tíz év fejlődését folytatjuk a jövőben is".

Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere beszédében azt mondta: amit száz évvel ezelőtt a hazának adott Sopron, azt a nemzet most tettekkel viszonozza.

Az országépítésnek Sopron is a nyertesévé vált - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyebek mellett a város csatlakozott a gyorsforgalmi úthálózathoz, megújult a történelmi belvárosa, új uszodával és parkolóházzal gazdagodott, épül a múzeumnegyed, az integrált rendészeti központ és a Fertő part elnevezésű beruházás.

A polgármester kiemelte, hogy "hűséget fogadtunk, mely ma is kötelez bennünket, magyarok maradtunk, melyre ma is büszkék vagyunk és hisszük, hogy a nemzet is büszke lehet Sopronra. Végre kéz a kézben újra együtt megyünk előre" - hangoztatta.

Az 1921. évi népszavazás századik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség részeként kedd délelőtt a soproni városvezetők koszorút helyeztek el a népszavazás idején a város polgármesteri posztját betöltő Thurner Mihály sírjánál a Szent Mihály-temetőben.

Ezt követően a 100 évvel ezelőtti népszavazásban részt vevő települések vezetői megkoszorúzták Thurner Mihály szobrát a Fő téren, majd emléktáblát avattak a Hűségkapunál.

Délután a Szent Mihály-templomban ünnepi szentmisét celebrált Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szentmisén Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

A szentmisét követően a mintegy 500-600 megemlékező - köztük a miniszterelnök - a Hűségkapuhoz sétált a fáklyás menetben.

 1921. december 14-én, 15-én és 16-án Sopronban és a környező nyolc településen - Fertőrákoson, Ágfalván, Harkán, Balfon, Sopronbánfalván, Fertőbozon, Kópházán és Nagycenken - élő emberek 65,1 százalékban döntöttek a Magyarországhoz tartozás mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen. A népszavazáson 89,5 százalékos volt a részvételi arány.

A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta 1922-ben. A kormány 2001-ben december 14-ét a hűség napjává nyilvánította.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában