A megye a környezetvédelemért

A megyénkben is egyre gyakrabban tapasztalt szélsőséges időjárás oka a tudósok szerint a globális felmelegedés, melynek hatására keletkező hirtelen lehűlések és özönvízszerű esőzések következményeit a saját bőrünkön tapasztaljuk. 

Első lépés a védekezés 

A klímaváltozás hatásai kihatnak a települések vízelvezetési kérdéseire is, hiszen az időjárás változásával a csapadék intenzitása is megváltozott. 

„Megyénkben sok településen okoz komoly problémát a hirtelen lezúduló, egyre nagyobb mennyiségű csapadék, melynek elvezetésére a meglévő infrastruktúra már nemigen alkalmas. Több faluban okozott gondot az is, hogy a nagy esőzések után egyre nagyobb területeken maradt meg tartósan a víz. A felmerülő problémákat kezelnünk kell, ezért a megyei területfejlesztési keretből elsőként a települések csapadékvíz-elvezetési nehézségeinek orvoslására szavaztunk meg pénzt. Első körben több mint 1,2 milliárd forintot osztottunk szét erre a célra” – mondta el lapunknak Németh Zoltán. 

A csapadékvíz problémája mindig ott jelentkezik, ahol intenzívebb a beépítés. A nagyvárosok vonzáskörzetében lévő, intenzíven fejlődő, s ezáltal egyre inkább városiasodó falvak esetében a beruházás hosszú távon orvosolja a vízelvezetési problémákat, segít a csapadékvíz okozta károk megelőzésében és biztonságot nyújt a lakosság számára. 

A megyei önkormányzat elnöke kiemelte, ez egy olyan hosszú távú beruházás, melynek hasznossága és jelentősége azonnal látszik, hiszen a csapadékvíz-elvezetési rendszereknek köszönhetően nem úsznak el a pincék, az udvarok, és így a házakba sem törhet be a víz. Németh Zoltántól azt is megtudtuk, hogy a nemrég kiírt új csapadékvíz-elvezetési pályázatra a korábbinál jóval nagyobb, mintegy 3,7 milliárd forint támogatás érkezik megyénkbe. 

Fontos szempont a fenntarthatóság 

Az éghajlatváltozásból eredő kihívások kezeléséhez megfelelő tervezés és stratégia szükséges, ezért a megyei önkormányzat már 2017-ben elkészítette a megye első klímastratégiáját. Ebben célkitűzésként fogalmazták meg többek között az épületek energiafelhasználásának csökkentését és a megújuló energia részarányának növelését. 

A megfogalmazott célok elérése érdekében a megyei önkormányzat támogatásával 50 település mintegy 4 milliárd forint pályázati forrást fordíthatott energetikai korszerűsítésre a megyében. Összességében elmondható, hogy a települések leggyakrabban épületeik külső hőszigetelését újították meg, a fűtést általában kondenzációs kazán vásárlásával és modern, szabályozható fűtőtestek beszerelésével korszerűsítették. Több helyen került sor az épület padlásfödémének hőszigetelésére és a nyílászárók cseréjére is. Ahol ezek esetleg már adottak voltak, ott előszeretettel ruháztak be napelemek telepítésére a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés jegyében. 

A beruházások célja az is, hogy az energiafelhasználás csökkentésével járuljanak hozzá a klímavédelmi célok eléréséhez. A fejlesztésekből fakadó racionálisabb energiagazdálkodás a környezettudatos szemléletmódot is elősegíti. Ugyanis az erőforrások hatékonyabb felhasználása hosszú távon az éghajlatváltozás káros következményeinek csökkentését mozdítja elő. 

A fejlesztésekkel pénzt spórolnak 

„Mindegyik megoldás a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot is szolgálja, amivel az önkormányzatok pénzt takarítanak meg. A környezetkímélőbb energiaellátás ugyanis jóval költséghatékonyabb megoldás. Az épületek fenntartásán ilyen módon megspórolt pénzből pedig több jut a helyi közösség javára” – hangsúlyozta Németh Zoltán. 

A megye elnöke a Kisalföldnek azt is elmondta, hogy az – akkor még – önkormányzati fenntartású iskolák, illetve a hozzájuk tartozó tornacsarnokok vagy kollégiumok korszerűsítésére a megyében 24 település kapott támogatást. Ezeket a beruházásokat a településeken régebb óta üzemelő óvodák és bölcsődék korszerűsítése követi. Szociá­lis intézmények közül többek között Bágyogszováton, Fertőszentmiklósón és Téten újult meg az idősek otthona, 

Mosonmagyar­óváron és Répcevisen a könyvtár épülete kapott új hőszigetelést, de van olyan település is, ahol az önkormányzati konyha, a szociális foglalkoztató vagy az ifjúsági közösségi tér vált energiatakarékosabbá. 

Azt is fontos megjegyezni, hogy a felújított épületek például klímaberendezés nélkül is hűvösebbek a nyári forróságban, s a hatékonyság mellett esztétikai­lag is szebbek, jobb közérzetet adnak a használóknak.