Másfél hónapja léptek életbe az új rendelkezések

2021.02.17. 17:15

Kérdezz-felelek a megyei békéltető testület elnökével – mutatjuk, mit érdemes tudni a javításokról és a jótállásokról

Számos változás lépett életbe január 1-jén a jótállásról. Dr. Bagoly Beátát, a Győr-Moson-Sopron Megyei Békéltető Testület elnökét kérdeztük az első időszak tapasztalatairól.

Sperling Krisztina

20210121 Győr Az új fogyasztóvédelmi szabályozás első tapasztalatai Képen: Dr. Bagoly Beáta a Gy-M-S megyei békéltető testületelnöke. Győr. Iparkamara. Fotó: Huszár Gábor HG Kisalföld

Forrás: Kisalföld

Fotós: Huszár Gábor

– Mi indokolta, hogy módosítsanak a fogyasztóvédelmi szabályokon?

– A jótállásra vonatkozó szabályok 2003. óta nem változtak érdemben. Az elmúlt közel 2 évtizedben a fogyasztói szokások megváltoztak, új értékesítési csatornák jelentek meg, egyre elterjedtebb az online kereskedelemre, nőtt a fogyasztás. A változó fogyasztói szokások, piaci trendek következtében megváltozott a vállalkozások és a fogyasztók piaci magatartása, a fogyasztók elvárásai is. Ezért látta indokoltnak a jogalkotó, hogy mind a vonatkozó kormányrendeletet, mind a miniszteri rendeletet szabályozását felülvizsgálja. A módosítás előkészítése során figyelembe vették a fogyasztóvédelmi hatóság és a békéltető testületek tapasztalatait is.

– Elmondható az új szabályozásról, hogy a fogyasztóknak kedvez?

– A módosítások egyaránt szolgálják a fogyasztók és a jogkövető vállalkozások érdekeit. A módosítás célja, hogy a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok egyértelműek, a fogyasztói panaszok alapján induló eljárások pedig hatékonyabbak legyenek.

A módosítások egyaránt szolgálják a fogyasztók és a jogkövető vállalkozások érdekeit – mondta dr. Bagoly Beáta. Fotó: Kisalföld / Huszár Gábor

A módosítások egyaránt szolgálják a fogyasztók és a jogkövető vállalkozások érdekeit – mondta dr. Bagoly Beáta.

A változásoknak mindkét fél a nyertese lehet

– Melyek a legfontosabb változások?

– A legjelentősebb változás a tartós fogyasztási cikkek jótállására vonatkozik. Az eddig egységes 1 éves jótállási határidő helyett a jótállás időtartamát sávosan határozták meg. Így a százezer forintnál drágább termékekre 250 ezer forintig két évre, az ennél magasabb értékűeknél pedig 3 évre emelkedett ez az idő.

Eladási árnak a konkrét bruttó kiskereskedelmi eladási ár tekintendő, vagyis az, amit a fogyasztó ténylegesen fizetett az eladó részére. Eszerint különböző vállalkozásoknál vásárolt azonos termékekre eltérő jótállási idő is vonatkozhat.

Nem kell a csomagolást őrizni

A másik ilyen, hogy bevezették az e-jótállási jegyet is. Ez azt jelenti, hogy a vásárló azt megkaphatja például e-mailben, felhasználói fiókban, vagy applikáción keresztül is. A vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti, hogy amennyiben a tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak – az elektronikusan átadott számla is funkcionálhat jótállási jegyként.

A vállalkozás választhat, hogy elektronikus vagy papír alapú jótállási jegyet ad át a fogyasztónak. Azonban, ha a fogyasztó nem tudja az e-jótállási jegyet fogadni, köteles azt kinyomtatva átadni.

A módosításban rögzítették, hogy a jótállásnak nem lehet feltétele, hogy a fogyasztó megőrizze a termék csomagolását. Ez a szabály ugyan korábban nem szerepelt jogszabályban, de a joggyakorlat eddig sem tartotta elfogadhatónak az eladók ilyen kikötéseit.

– A javítás idejére kell biztosítani csereterméket a vásárlónak?

– Nincs ilyen kötelezettsége a vállalkozásnak, ezt szerződéses jótállás keretében vállalhatja, de jogszabály nem kötelezi erre.

Ha javítani kell, hosszabb lesz a jótállás ideje

– Születtek olyan szabályok, amelyek korábban nem voltak?

– Új szabály, hogy a jótállás időtartama meghosszabbodik a javítás idejével. Ez azzal a nappal kezdődik, amikor átvették a terméket. A fogyasztók számára jelentős könnyítés, hogy a jótállás keretében már nemcsak ott kérhető a javítás, ahol a terméket vásárolták, hanem a vállalkozás bármely más üzletében is. Az is a vásárló érdekét szolgálja, hogy ha a jótállási időn belül egy termékről elsőre kiderül, hogy az nem javítható, vagy három javítás után – akár más-más hiba miatt is – negyedik alkalommal kérheti, hogy cseréljék ki, ha a cserére nincs lehetőség, akkor a vételárat térítsék vissza.

– Mik az első hónap tapasztalatai? Milyen ügyekre számítanak idén?

– Még nem érkeztek olyan panaszok, amelyeket az új szabályok megsértése miatt tettek a fogyasztók. Szakvéleményt továbbra sem kötelező beszerezni, de azokban az ügyekben, ahol szakvélemény születik, január 1-től a rendelet pontosan leírja, hogy annak mit kell tartalmaznia. Ilyenek ügyeink tipikusan a cipőkre, mobiltelefonokra voltak jellemzőek, mert sokszor a szakértők indokolás nélkül a fogyasztókra hárították a felelősséget. Sokszor indokolás nélkül csak annyit írtak, hogy a hiba oka az, hogy nem rendeltetésszerűen használta.

A másik tipikus panasz amivel sokszor találkoztunk, azok a javítással kapcsolatos panaszok. Míg eddig bármeddig illetőleg többször is lehetett javítani egy terméket, most már egyértelmű mindenki számára, hogy 30 nap eltelte, vagy a harmadik javítás után, ha ismét elromlik – a fogyasztó kérésére – ki kell cserélni a terméket, vagy vissza kell adni az árát. Elképzelhető, hogy az új szabályok miatt ezek száma is csökkenni fog, vagy pont fordítva, hogy azért érkezik panasz, mert ezt nem akarja betartani a kereskedő.

A testület hatásköre a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Feladata, hogy megkísérelje az egyezség létrehozását.

A módosítások egyaránt szolgálják a fogyasztók és a jogkövető vállalkozások érdekeit – mondta dr. Bagoly Beáta.

Fotó: Huszár Gábor

Az új szabályok betartását is a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

A vállalkozások és a fogyasztók között a jótállással kapcsolatos jogvitákban a békéltető testület továbbra is eljár, amennyiben a vitás ügyet a felek egymással rendezni nem tudják, a fogyasztó a békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testületi eljárás a fogyasztó kérelmére indul, kérelem-nyomtatvány a https://gymsmkik.hu/bekelteto oldalon található, és amely a testület részére a [email protected] e-mail címen is benyújtható. A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint a békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában