Bodnár Ágota madármentő önkéntes lett 2020-ban Sopronban az Év Embere

Vadludak, galambok, védett és nem védett madarak, sünök és tucatnyi más kisállat köszönheti megmenekülését Ágotának. A fiatal lány azt mondja, számára mindegyik élet ugyanolyan értékes, tőle minden sérült állat kap egy esélyt. Ő volt az, aki a Fertő tavon nyílpisztollyal meglőtt két nyári ludat ki-mentette és gondozta őket. Az idei év első napján is akadt dolga, társaival befogta, majd visszavitte a Fertőre a ködben eltévedt vadludakat.

A fiatal soproni lány három éve foglalkozik madármentéssel, mára pedig alapítványán keresztül támogatókra is talált. Ő volt az, aki például a Fertő tavon nyílpisztollyal meglőtt két nyári ludat kimentette és egészen felépülésükig gondozta őket. A Fertő–Hanság Nemzeti Park munkatársaival közösen engedték szabadon a ludakat, melyek közül az egyik, Sebestyén jeladót is kapott. Onnan tudjuk, hogy jól vannak és azóta is a Fertő tavon, valamint annak környékén tartózkodnak. Ebben az évben egy darázsölyv is Bodnár Ágota jószolgálati tevékenységére irányította a figyelmet. A védett madár felerősítése annyira jól sikerült, hogy ősszel Közép-Afrikába vonult, a telelőhelyére.

Minden sérült állat kap egy esélyt

Ágota azt mondja, neki nem számít, hogy a sérült állat védett vagy nem védett, számára mindegyik élet ugyanolyan fontos és értékes. Tőle minden sérült állat kap egy esélyt. A családi házuk udvarán felállított röpdében annyi madár volt már, hogy megszámolni sem tudja. Igazi szenvedély ez a részéről, amiben a szülei és a barátja is támogatják.

Ágota édesanyja, Krisztina szerint nagyon régen, a papagájukkal kezdődött ez a „szerelem”. Édesapja, András azt mondja: „Mindig is olyanok voltunk, mint a Durell család. A lányunk kiskorától hordta haza a békákat, gőtéket, sünöket, cicákat, kutyákat, mi pedig megtanultunk együtt élni velük. Most már saját lova is van.”

– Az első megmentett madaram egy kis veréb volt, ami a lovardában kiesett a fészekből. Hazavittem, felneveltem, később pedig elengedtük. Ennek gyorsan híre ment, azóta sorra hozzák a sérült kisállatokat. Hivatalosan három éve mentek, az alapítvány pedig nyár óta működik – mondja Ágota.

Barkácsszobából kezelő

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Ágotának a munkája is kapcsolódik a hobbijához. Kisállatorvosi asszisztensként dolgozik egy soproni állatklinikán, a mentéssel szabadidejében foglalkozik. A Fertő–Hanság Nemzeti Park munkatársaival is szoros a kapcsolata, két éve kapott egy védett madarakra vonatkozó tartási engedélyt.

– Segítjük egymást. Én sokat tanulok tőlük, nekik pedig jól jön, ha rám bízhatják egy olyan sérült állat gondozását, amely folyamatos figyelmet igényel – mondta a fiatal lány, miközben nyilvánvaló, hogy ez tőle is nagy áldozatot kíván. Az „állatfarm” lassan kinövi a mostani kereteket, ezért is keresnek új telephelyet Sopronban vagy valahol a város közelében Ágota pártfogoltjainak.

– Először apa áldozta fel a barkácsszobáját, abból lett a kezelőszoba, ami ma már úgy néz ki, mint egy kis rendelő. Az infúziótartó például a fúrógépének az állványából lett. Az udvaron két röpdét is felépítettünk, a kisebbik kifejezetten a röpképtelen madaraknak készült. Ebben van egy rámpa, amiről el tudnak rugaszkodni, amikor próbálgatják a szárnyaikat – meséli. Most az alsó, fedett teraszt is átadták Ágotának, ott lett az „intenzív szoba”, az utóbbi időben ugyanis túl sok állat került be a lakásba.

A madármentés sok kiadással is jár

A nemes történethez az is hozzátartozik, hogy a madármentés nemcsak sok munkával és lemondással jár, hanem rengeteg kiadással is. Ágotának a műtétekért, gyógyszerekért, orvosi kezelésekért fizetnie kell, eddig ezeket saját forrásból finanszírozták. A nyár közepe óta működik a Soproni Madármentők Alapítvány, amin keresztül többen támogatják a fiatal önkéntest. Aki csatlakozni szeretne, a Facebook-oldalán megtalálja az alapítvány számlaszámát és Ágota elérhetőségét.

– Jó érzés látni, hogy elismerik a munkámat. A legnagyobb visszhangja talán a nyakon és háton lőtt ludak megmentésének volt. Számomra ez nemcsak azért sikertörténet, mert életben maradtak a libák, hanem azért is, mert azóta nem történt hasonló vandálság.

Ágotának január elsején is akadt dolga. A sűrű ködben az esti sötétség beálltával a Fertőre behúzó vadludak egy része eltévedt. Sopronban és a Fertő-parti településeken kerültek kézre az épületeknek ütközött, megzavarodott madarak. A Soproni Madármentők Alapítvány önkéntesei befogták és befogadták éjszakára a ludakat, amelyeket másnap délelőtt Fertőrákosnál megjelölés után szabadon engedtek.