Felavatták a Trianoni emlékparkot Sopronban – fotók

A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az agrárminisztérium kezdeményezésére és támogatásával építette meg a gyászos történelmi eseménynek és a nemzeti összetartozásnak emléket állító szabadidős létesítményt, amely Nagy-Magyarország szétdarabolását szimbolizálja.

- Bízom benne, hogy azok a kirándulók, akik a kilátóhoz, a kalandparkba, vagy a soproni hegyvidéki erdőkbe érkeznek, megnézik majd az emlékparkot. Úgy gondolom, az itt látottakkal a magyarságukban is megerősödnek és a történelmi ismereteiket is tudjuk bővíteni – mondta a Kisalföldnek Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

– Trianonnak egyik következménye volt, hogy az erdész és bányász felsőoktatásnak menekülnie kellett Selmecbányáról, s a hallgatókat Sopron fogadta be. A szakmánknak tehát erős a kötődése a városhoz. Másrészt, az 1921-es soproni népszavazásnál az egyetemisták erősen kivették részüket a mozgósításból és itt, a parkerdőben található az ágfalvi csata emlékműve – indokolta a helyszínválasztást az államtitkár. Selmecbánya, Sopron, Rongyosgárda, Alma mater – mindig ezekhez a kulcsszavakhoz kanyarodtak vissza, amikor az emlékpark helyéről kellett dönteni.

Zambó Péter kitért arra is, hogy a trianoni szerződéssel az erdők 84 százalékát elveszítettük, így a megmaradt területeken létkérdéssé vált a fásítás. Mára megduplázódott, 2,2 millió hektárra nőtt az erdőterület és ez jó alapot biztosít a klímavédelemhez. A jelenlegi országfásítási programban pedig tizenkétezer sorfát ajánlanak fel a tízezer fő alatti települések számára.

A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (Taeg Zrt.) által szervezett avatóünnepségen részt vettek a Soproni Egyetem és a város vezetői, valamint a 22 magyarországi állami erdőgazdaság igazgatói. Ábrahám István, a Taeg Zrt. vezérigazgatója elmondta, az emlékpark megtervezésekor arra törekedtek, hogy a gyerekek számára Trianon ne csak egy lecke legyen a történelemkönyvben. A múlt megismertetésén és az emlékezésen túl az összetartozást, az újrakezdést is hivatott szimbolizálni az emlékpark, amely a parkerdő leglátogatottabb részére került.

A vezérigazgató köszönetét fejezte ki ifj. dr. Sarkady Sándornak, a Soproni Egyetem tudományos kutatójának, aki a tematikát kidolgozta és oroszlánrészt vállalt a megvalósításból. Sarkady Sándor az ünnepségen is bizonyságot tett szenvedélyességéről, olyan hevülettel beszélt a megcsonkított ország tragédiájáról, ami magával ragadta a hallgatóságot.

Farkas Ciprián polgármester a magyar történelem leggyászosabb eseményének nevezte a trianoni békediktátumot, amely mély fájdalmat okozott minden magyar számára. Az ország elveszítette területének kétharmadát, lakosságának pedig hatvanhárom százaléka a határainkon kívülre került. Nincs olyan nemzet, amely ekkora csonkolást túlélne, a magyar mégis itt van és erősebb, mint valaha. „Trianon különböző országokba osztott szét bennünket, de egymástól nem választott el” – mondta Sopron polgármestere.

A Nagy-Magyarország az emlékpark központi eleme. Természetes anyagokból, elsősorban terméskőből és apró méretű kövekből rakták ki Magyarország kontúrját, köréje az elcsatolt országrészeket, az elszakítást sétautakkal szimbolizálva. Az emlékpark az agrárminisztérium támogatásával épült, a huszonkét állami erdőgazdaság közös emlékműve is.