Kutatók vizsgálják a járvány hatásait – Mutatjuk a megyei eredményeket

A járványveszély életünk szinte minden területén gyors változásokat hozott, ezért világszerte kutatásra érdemesnek tartották a hatásait a tudományos világ szakemberei. Hazánkban is végeznek a Covid-19-el kapcsolatos kérdőíves felméréseket. A KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának tudományos munkatársa, dr. Jóna László ismertette lapunkkal azokat a gyorsjelentéseket, amik már elkészültek. Ugyan a részletes adatok feldolgozása csak későbbre várható, így is határozott tendenciák körvonalazódnak. Igazolják azokat a várakozásokat, amelyeket az átlagemberek is érzékelnek, sejtettek eddig is.

Távmunka, ingázás

A járvány egyik hatása, hogy a munkába ingázás átmenetileg csökkent. Győrből és környékéről Szlovákiába, Ausztriába is kevesebben jártak át dolgozni azok közül, akiknek ott volt, van állásuk. Többen közülük távmunkában, otthonról láthatták el feladataikat és várhatóan erre a veszély elmúltával is lehetőségük lesz. Ugyanis hazánkból nem csak építőipari szakmunkások és eladók, felszolgálók ingáznak nyugati szomszédunkhoz, hanem egyre többen szellemi, irodai munkát végzők is. A mostani tapasztalatok alapján a külföldi munkaadók várhatóan az elkövetkezőkben több magyar munkavállalónak is lehetőséget adnak a home office-ra. Erre a felmérés elemzése szerint van esély.

„Győr-Moson-Sopron eddig is különleges volt magyar viszonylatban a tekintetben, hogy lakosságának számottevő része az országhatárokon kívül vállal munkát. Ez jelenleg még elsősorban ingázás révén valósul meg, de a részleges vagy teljes távmunka széleskörű elterjedése ebben is változást jelenthet. A napi ingázási kényszer csökkenése egyrészt lehetőséget teremthet arra, hogy akár még a korábbinál szélesebb kör kapcsolódjon az osztrák és a szlovák munkaerőpiachoz, és a hazai, kedvezőbb ingatlanárakkal rendelkező, kellemes környezetű vidéki terek vonzóbbá válhatnak a határon túli aktív korú áttelepülők számára is, nagyobb lehetőséget teremtve a határon átlépő jóléti migrációra.” – fogalmazott Lennert Jószef kutató.

Közlekedés, pénzügyek

Egy másik kutatás azt erősítette meg, amit sokan érzékeltek, amiben sokan reménykedtek is: kevesebben ültek autóba, csökkent a közúti forgalom és így a károsanyagkibocsátás, a légszennyezés is. Ez Győrre, környékére is igaz. Már az is látszik, hogy a forgalom visszaáll, az a kérdés, mennyire gyorsan és eléri-e a járványveszély előtti szintet. (Kutatók: Varjú Viktor, Farkas Orsolya.) A környezetudatosságot pedig az mutatja, hogy ugyan a tömegközlekedést kevesebben választották, a kerékpározást sokan.

Környékünkön a távmunkát és a távoktatást az internetelérés hiánya nem akadályozta. A vezetékes előfizetések aránya a győri járás háztartásaiban 70-90 százalékos. Míg például a tétiben 48 százalék alatti a KSH adatai alapján. Kovács Sándor Zsolt a digitalizációt és a pénzügyeket vizsgálta és a legújabb felmérések szerint az ország nyugati felében a járványveszély hatására ösztönzött digitális átállás elfogadottsága jobb a pénzügyek területén, mint a keleti országrészekben, azonban itt is a lakosság mintegy harmada elutasítja.

Közösségi terek

A témához kapcsolódva a győri dr. Jóna László is elindított egy kutatást, melynek célja egyrészt feltárni, hogy a Covid-19 járvány kitörése óta hogyan változott meg a közterek és a parkok használata hazánkban. Másrészt pedig, hogy a járvány elmúlását követően hogyan lehet majd újra vonzóvá tenni ezeket a közösségi tereket azok számára, akik most a vírus miatt egyáltalán nem látogatják azokat. A közösségi terek ugyanis jelentős szerepet játszanak abban, hogy egy település élhető maradhasson az ott élők számára – ezt már több kutatás igazolta.

A friss kérdőíves felmérés szerint a járvány kitörése előtt a válaszadók 29 százaléka hetente többször látogatta a hozzá legközelebbi teret vagy parkot, 18 százalékuk pedig hetente. Töbségük a járvány kitörése óta egyáltalán nem ment el ezekre a helyekre. S azok közül, akik korábban szerettek a parkokban sétálni, pihenni – ugyanis a magyarok elsősorban ezért látogatják a települések zöld részeit – többen (22 százalék) a járvány elmúltával gyakrabban élnek majd ezzel a lehetőséggel. Érdekes azonban, hogy az óvatosabbak a korlátozások feloldása után legalább egy hónapot várni fognak azzal, hogy újra a kedvenc terükön sétáljanak.

Javult a levegőminőség

A koronavírus-világjárvány miatti karanténintézkedések következtében bolygónkon sok helyen kitisztult a levegő. A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, az iparvidékek fölött, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett. Az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert ezek esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő. A világjárvány környezeti hatásai kapcsán ez a Magyar Tudományos Akadémia közleményéből derült ki.

A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. A mostani rendkívüli helyzetben mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri szennyezőanyagok koncentrációja jelentősen csökkent. A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak adatait is vizsgálták a szakemberek a kijárási korlátozások alatt. A nitrogén-dioxid koncentrációja Győrben a Szent István úton is csökkent. (Március 8-27. – 24,5 mikrogramm/köbméter; március 28.-április 16. – 23,6 mikrogramm/köbméter.)