Sötétzöld köröket látni a Győr környéki füves réteken – Ufók szálltak volna le? Eláruljuk! + fotók

– Érdemes megjegyezni a helyeiket, mert aztán ezekhez a boszorkánygyűrűkhöz érdemes visszatérni gombát szedni – hívta fel a figyelmet Barabás Attila, aki szeret horgászni, vadászni, természetet járni és mostanában több tündérkört is lefotózott. Elmondta, hogy

nem kell megijedni, biztosan nem idegen lényektől származnak, nem ufók szálltak le a környéken és persze arról sem szabad álmodozni, hogy varázslények éjszakai titkos táncának nyomait fedezhetjük fel.

Szerinte azt érdemes tudni ezekről a körökről, hogy

gombafonalak alkotják, amelyek most gazdagok tápanyagban, ezért sötétzöldek.

Aztán ahogy nő a fű, az már jórészt eltakarja a szabályos formákat és őszre a gomba termőteste kialakul – felhasználva a tápanyagokat – és emiatt a körök világoszöldekké válnak.

Érdekességként arról is beszélt az agrármérnök, hogy ott, ahol kettő találkozik, ott nincs nyoma gombának és a kör méretéből következtetni lehet a gombaközösség korára. Ugyanis mindegyik úgy keletkezik, hogy egy gombaspóra kerül a talajra, aztán minden irányban terjeszkedik, évente mindig pár centit. Így ötven-száz éves boszorkánygyűrűk is léteznek. S mivel az ilyen rendszerek kialakítása az ehető fajtákra is jellemző, például a pereszkékre, a tölcsér- és a szegfűgombákra, ha egyet találunk, akkor érdemes keresni a társait is a gombakörön. Ha már hármat látunk, akkor tudhatjuk, milyen íven kell haladnunk, mekkora átmérőjű kört alkot a gombaközösség.

Barabás Attila beszámolt a velük kapcsolatos élményeiről. Például egyszer rálelt egy tíz-tizenkét méter átmérőjű, óriási tölcsérgombákból álló boszorkánygyűrűre, amit mintegy ötszáz gomba alkotott. Máskor légyölő galócákból állót talált, és azt is tudja, hogy erdőkben gyakoribbak a hasonlók, de azokban nehezebb őket felfedezni.