Borászat

2020.03.06. 15:28

Borversenyt tartanak a bágyogszováti gazdák

Kilencedik borversenyére készül a Bágyogszovátért Egyesület. Nevezni lehet a járásban, illetve a járáson kívül termett, de a Rábaközben feldolgozott szőlőből elkészített borokkal.

Cs. Kovács Attila

Bágyogszovát szőlős, boros hagyományaira emlékeznek a kilencedik borverseny szervezői és azokra az alapító gazdákra, akik 1859-ben szőlőnek való parcellákat kaptak a püspöki birtokból. A Bágyogszovátért Egyesület rendezvénye egyre népszerűbb, tavaly 38 termelő vetélkedett 75 mintával. Az elsőn, 2012-ben még mindössze három településről huszonhat bort küldtek be a gazdák.

Tavaly a bágyogszováti Horváth Miklós cuvée bora lett a verseny legjobbja. A gazda idén is készül és nevez.

A minőség sokat javult az elmúlt években, ezt állapították meg tavaly is a bírálók. A borkészítők egyre jobban odafigyelnek a technológiára, fejlesztették felszerelésüket, sokat tanultak, tapasztaltak, így a borok is egyre jobbak lesznek. A kiírás különböző kategóriákban teszi lehetővé a zsűriztetést. Jelentkezhetnek azok a szőlővel, borral foglalkozó termelők, akik a Csornai járásban vagy annak közvetlen környezetében élnek. Nevezni a járásban termett szőlőből készült, illetve a járáson kívül termett szőlőből, de itt készített borokkal lehet. A jelentkezési határidő március 25., a mintákat március 27-től március 30-ig lehet leadni. A versenyt április 4-én tartják.

– Az érdeklődés már élénk – mondta a Kisalföldnek Torma József, a Bágyogszovátért Egyesület elnöke. Torma József az egyesület hely­történeti kutatásai alapján ismeri a falu boros hagyományait is. Elsősorban az idősek elbeszélései nyújtottak eligazítást, hiszen írásos nyoma a borászkodásnak nincs a községben. Mivel Bágyog és Rábaszovát püspöki birtok volt, feltételezhető, hogy a papoknak közük lehetett az első tőkék megjelenéséhez. Szováton a Bogaras, a Mácsó, a Likas és a Kiskapu határrész volt a szőlős, Bágyogon a Kishegyet és a Nagyhegyet telepítették be. Direkttermő fajtákkal foglalkoztak, jórészt Izabellával, később delavári, otelló, nova került a „hegyre”. A szőlészkedés az 1970-es évekig működött, aztán a téesz beszántotta az ültetvényeket. A helyiek a háztájiban termeltek tovább.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában