Holokauszt

2020.01.27. 12:04

Néma menetek a halál kapuja felé

Az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-én szabadult fel, amely egyszerre volt megsemmisítő és munkatábor is. A becslések szerint 1,1–1,3 millió ember esett ott áldozatául a náci vérengzésnek. A táborról Kovács Tamással, a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatójával beszélgettünk.

Gülch Csaba

Az ideológia ellenségei

– Az auschwitz-birkenaui a hitleri Németország legnagyobb és leghírhedtebb koncentrációs tábora volt, ami három fő táborból és hetvenvalahány altáborból állt. Drámai tény, hogy a kivégzett zsidók egyhatoda ott vesztette életét. Kik kerültek még rajtuk kívül oda?

– A fő áldozati csoport valóban a zsidóság volt. Ez magyar szempontból különösen tragikus, mert a táborokban elpusztítottak nagyjából egyharmada magyarországi zsidó. Az auschwitzi tábornak rajtuk kívül volt még cigány részlege is, de rajtuk kívül a tábor indulásakor a lengyel ellenállókat, katonatiszteket is oda hurcolták. Később a Német Birodalom „kiszemelt” ellenségei közül a homoszexuálisokat, a különböző kisegyházak tagjait és más, úgynevezett antiszociális és baloldali elemeket is oda vitték. És mindenki olyat, akit a náci ideológia értelmében ellenségnek, életre nem méltónak, elpusztítandónak minősítettek.

Fotó: Benda Iván

Brutális rabosítás

– Miután megérkeztek a vagonok, mi történt a megbélyegzett szerencsétlenekkel?

– A rámpáknál szelektálták az embereket. Ez azt jelentette, hogy akiről azt gondolták, hogy munkára alkalmatlan, azt azonnal a gázkamrába küldték. Akiket munkára alkalmasnak véltek, azoktól elvették a ruhájukat, leborotválták őket a járványveszély miatt, ettől kezdve ők rabok lettek.

– Az auschwitzi táborban ölték meg Edith Steint is, akit kilencvennyolcban II. János Pál szentté avatott.

– Edith Stein egy wroclawi, németesen breslaui zsidó családból származott, filozófiát tanult, majd később megkeresztelkedett és karmelita apáca lett. A náci időkben hiába gondolta magáról, hogy nem eshet bántódása, mert hithű katolikus és szerzetes nővér, ez a németeknek nem számított, negyvenkettő augusztusában mint zsidót elhurcolták Auschwitzba és hamarosan megölték.

A kapu, ami a halálba vitt és az emberek, akiket a halálba hoztak. Fotó: Benda Iván

Embertelen kísérletek

– Auschwitz hírhedtségéhez hozzájárult Josef Mengele szörnyű, embertelen ténykedése is.

– Igen, rengeteg álorvosi kísérletet folytatott. Kedvenc területe az ikerkutatás volt, mégpedig azért, mert azt szerette volna, hogy az elfoglalt keleti területeket minél hamarabb németek népesítsék be. Ezt úgy gondolta, hogy a nők egyszerre több gyereket is szülnek. Egészen borzalmas kísérletek sora fűződik a nevéhez. A náci ideológia szerint az igazi árja szőke és kék szemű, ezért a másik téma, amivel Mengele foglalkozott, az az volt, hogy miként lehet például a barna szemű emberből kék szeműt „csinálni”.

– Igazgató úr egyik győri előadásának témája az auschwitzi tábor őrsége volt. Milyen „lelkületű” emberekből került ki az őrszemélyzet?

– Ezek nagyon alacsony végzettségű, egyszerű lelkivilágú, a primitív antiszemitizmussal könnyen beoltható emberek voltak. A tábor őrsége nagy százalékban a balti államokból származó elemekből, illetve ukránokból tevődött össze, akik kérlelhetetlen zsidóellenesek voltak.

Siratók és arcok a Siratófalnál. Akikre emlékezünk és akik itt maradtak emlékezni.
Fotó: Benda Iván

Otthonról hozott gyűlölet

– Megélhetésből vagy fanatizmusból választották, hogy őrnek állnak?

– A Német Birodalom biztos fizetést tudott nyújtani mindenkinek, így a pénz biztosan fontos motiváció volt, de sokaknál az otthonról hozott gyűlölet dominált. Vagy együtt volt mindkettő.

– A női őrség kegyetlenségére számos túlélő emlékezett.

– A férfiak és a nők külön táborban voltak, ebből következett, hogy a női táborokban az őrszemélyzet is nőkből állt. Az ő brutalitásuk, kegyetlenségük majdhogynem felülmúlta a férfitáborok őreiét.

– Volt-e rá példa, hogy az őrök és a rabok összejátszottak?

– Biztosan egyet-egyet lehetne találni, de egyáltalán nem volt jellemző. Nyilván adott keretek között is létezett korrupció...

– Beszéljünk egy kicsit a parancsnokokról is!

– A parancsnokok kipróbált, fanatikus nácik voltak. Amikor a negyvenes évek legelején kialakult a koncentrációs tábori rendszer, addigra már a német felső gépezetnek volt ideje kipróbálni megbízható, rendszerhű embereket, akik a táborparancsnokságot a szó legrosszabb értelmében feladatnak tekintették.

Kovács Tamás, a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója.

Kockázatos szökések

– Nem túl nagy számban, de előfordultak szökések is. Olvasható, hogy az auschwitzi tábor fennállása alatt mintegy hétszáz fogoly kísérelt meg szökést, ebből körülbelül háromszáz sikeresen.

– Ez rabruhában, okmányok, nyelvtudás és pénz nélkül nagy kockázatot jelentett. Ehhez kellett volna a környékbeli lakosság segítsége, de a németek ezt nagyon jól megoldották. A tábor környékén élőket lefizették, hogy ha előfordul egy-egy szökés, kapják el, jelentsék a szökevényt. A legnagyobb szökés nem Auschwitzból, hanem a sobibóri megsemmisítő táborból történt negyvenhárom októberében. Azért sikerült eredménnyel, mert a táborban szovjet hadifoglyok is voltak, akik jó katonai és fizikai felkészültséggel rendelkeztek, ráadásul kiépítettek egy nagyon kemény földalatti hálózatot és kisebb felkelést szítottak. A szökés során tizenegy SS-tisztet, valamint az őrszemélyzet néhány tagját is megölték és több százan be tudtak menekülni az erdőbe. Meg kell jegyezni, hogy a helyi lakosság nem nagyon segítette őket, többeket a környékbeli parasztok adtak fel. Például az egyik szökevény beállt partizánnak és harcolt a németek ellen, de mikor kiderült, hogy zsidó, a lengyel nacionalisták agyonlőtték.

– Van-e megbízható adat arról, hogy hányan haltak meg az auschwitzi táborban?

– Többféle számot emlegetnek, Auschwitzcal kapcsolatban is csak becslés van az áldozatokra vonatkozóan. Eszerint 1,1–1,3 millió közöttire tehető a meghaltak száma. Kilencven százalékuk zsidó volt.

Kiállítás a montázsokból

Benda Iván fotográfus a napokban Budapesten, a Csányi utca 5. szám alatt megnyílt budapesti tárlatát így ajánlja: „Az Apám utolsó üzenete című kiállítás emlékezésre hív. A kiállított művek nem egyszerű fotográfiák, hanem több képből alkotott montázsok, a régi kor valóságát ötvözve a mai kor világával. A fotografikák nem borzalmas képi elemekkel akarják sokkolni a nézőket, hanem művészi eszközökkel, az értelemre, érzelemre hatva mutatják be nemzetünk egyik legnagyobb tragédiáját és az ahhoz vezető utat. Nem a számonkérés, az ítélkezés a cél, hanem bemutatni, továbbadni és fenntartani a Shoá (holokauszt) emlékét.”

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában