Élhető város Győr és Sopron is – egy felmérés élmezőnyében a két megyei jogú város

„Itt születtem, és nagyon szeretek Győrben élni. Egy átszállással harminc perc alatt érek be otthonról az iskolába, szerintem ez nem sok, elviselhető” – nyilatkozta lapunknak a középiskolás, 18 éves Horváth Fanni. Szavai egybecsengnek annak a felmérésnek az eredményével, mely szerint a győriek életéből kevesebb időt vesz el az ingázás, mint más nagyvárosokban.

Győr a huszadik

Az Otthon Centrum ingatlan­iroda 2019-ben is elkészítette a legélhetőbb magyar városok listáját, amelyen nyolcvan város szerepelt. Győr 53,9 százalékos eredménnyel a 20., Sopron 53,8 százalékkal a 21., mindkettő az élmezőnyben végzett. Tatabánya 48 százalékkal a 47., Mosonmagyaróvár 47,5 százalékkal a 48. lett a rangsorban.

Sereghajtó Hódmezővásárhely és Érd

A felmérés alapján a vidéki települések között Veszprém és Eger értékei a legjobbak (67–61 százalék). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék). A megyei jogú városok többsége 46–55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Az egy évvel korábbi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (46 százalék). A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan javulnak.

Ahová szívesen költöznének

Győr-Moson-Sopron megye városai országos összevetésben az ingázási és vándorlási adatokban szerepeltek a legjobban. Az, hogy naponta mennyit kell utaznunk a munkahelyünkig, nagyban meghatározza az életminőségünket. A munkahelyre történő utazásban Győr és Sopron kimagaslóan jó, 90 százalék feletti eredményt ért el, míg Mosonmagyaróvár 86 százalékot. Vándorlásban pedig Sopron 80 százalékot, Győr 74 százalékot, Mosonmagyar­óvár 66 százalékot, tehát sokan akarnak a megye városaiba költözni. A foglalkoztatottak népességarányos mutatójában 63 százalékot ért el mindegyik város, míg a háziorvosok fajlagos értékében 47 százalékot. A listán hátrébb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és gimnáziumi tanulók ezer lakosra vetített arányában végeztek a megye városai. „Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak” – elemezte a felmérés adatait Soóki-Tóth Gábor vezetőelemző.