Sok középiskola elvárja a központi felvételit

Az Oktatási Hivatal részletezi azt is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében három 8 évfolyamos gimnázium kér központi felvételit, s hat hatosztályos, illetve harminc négyosztályos képzésben kell hasonlóképpen megírni a magyar- és a matektesztet. Komárom Esztergom megyében ugyanez a három szám: három-három nyolc- és hatosztályos, illetve tizenhárom négyosztályos gimnázium.

A középiskolai felvételi során az iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit. Ez utóbbi inkább már csak az elit iskolákra jellemző. A felvételhez központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő.

Az országban idén 434 középiskola (az intézmények 64 százaléka) jelezte: elvárják, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen írják meg a központi írásbelit. Ha egy tanuló februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, előtte mindenképp részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon. A jelentkezést ahhoz a központi írásbeli vizsgát szervező középiskolához kell beadni, amelyben a jelentkező a vizsgáit meg kívánja írni.

A középiskolai felvételik nem könnyűek, főképp a matematika-feladatsor után kérik számon a szülők – szinten minden évben –,miért kell olyan szintű tesztet összeállítani, amely után a gyerekek könnyek között távoznak; s jó, ha az ötven pontból húszat elérnek. Horváth Pétert, a győri Révai-gimnázium igazgatóját, a Magyar Pedagógus Kar elnökét idén februárban kérdeztük erről. A kérdést mi úgy tettük fel: miért lenne baj, ha a jók nem maximum 20–25 pontig, hanem akár 45–50-ig jutnának?

A matematika szakos tanár azon túl, hogy leszögezte, a 2018/2019-es központi felvételire valóban olyan feladatsort állítottak össze, amit nehezen lehetett 45 perc alatt megoldani, de a jók közül a legjobbakat csak így lehet kiszűrni, úgy vélte, a kérdések összeállításánál ott lehetne különbséget tenni, hogy kiket szűr meg a feladatsor. A hatosztályos gimnáziumnál valóban az a cél, hogy a legjobb 30-at találják meg a 160–170 jelentkezőből. A sima, négyéves képzéseknél viszont felesleges ennyire nehéz feladatsort összeállítani, itt ugyanis a központi felvételinek csak azokat kellene kiszűrnie, akiknek valóban nincs helyük a gimnáziumokban.

Természetesen ma még megtippelni sem lehet, hogy milyen nehézségű lesz a központi felvételi, ám az biztos, hogy a diákok nagy része már hatodik-hetediktől erre készül. Tavaly a legjobb gimnáziumokba jelentkező diákok magyar felvételi átlaga ötvenből 37–38 pont volt (nehezebb kérdések voltak), matekból pedig 28–30 pont. A középiskolák átlaga ennél azért alacsonyabb, több helyen felvételt ér már egy olyan eredmény is – matematikából –, ami egy rendes dolgozatnál nem érné el pontszám alapján a kettest. De még egyszer hangsúlyozzuk: a központi felvételi más nehézségi fok, készülnek is rá rendesen a diákok.