Nem akadálymentes az új bíróság Győrben – épp itt landolnak a rokkantsági perek

„Bizony megtörtént egy olyan törvénytelenség, ami a megalázónál is megalázóbb” – írta a megyei mozgáskorlátozottak egyesületének egyik tagja, Horváth Tamás. A férfi azt mondja: a Szent István út 5. alatt működő, 115 éves épület – amit idén márciusban adtak át bírósági célra – a legkisebb mértékben sem akadálymentesített a mozgáskorlátozottsággal élők számára. Ráadásul épp a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hivatott tárgyalni a mozgáskorlátozottakat érintő ügyeket, mint például fogyatékossági támogatás, mozgáskorlátozottak parkolási engedélye, rokkantosítási ügyek. Közben a Pártok Háza, ahol a munkaügyi bíróság évekig működött, a mellékhelyiségtől eltekintve akadálymentes volt.

„Ez a törvénytelen működés – véli az érintett – még akkor is bicskanyitogató, ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy a bíróság elnöke emberségből jelesre vizsgázott és kérésünknek eleget téve engedélyezte a sorsközösségünket érintő tárgyalások áthelyezését a régi épületbe.”

Az említett levélről a megyei egyesület elnöke, Nagy Józsefné is beszámolt, ebben dr. Varga András elnézést kért, olvasva a negatív tapasztalatokat. Hozzáfűzte: sajnos az épület bérlőjeként átalakítást nem végezhetnek, ugyanakkor tolmácsolta az észrevételt a bírók felé, s ők együttműködőek. Vagyis szükség esetén a szomszéd járásbírósági épületbe helyezik át a tárgyalást.

Megkeresésünkre a Győri Törvényszék elnöke, dr. Takács József is azt közölte: bár valóban törvény írja elő az állami épületek akadálymentesítését, ennek az épületnek a bíróság csupán bérlője – mondta a tíz évre kötött szerződésre vonatkozóan. Ugyanakkor a szomszédos járásbíróság épülete teljesen akadálymentes, akár a többi, saját vagyonkezelésben lévő épület. Az együttműködés egyébként kétoldalú – vélekedett az elnök – és mindkét fél részéről megkönnyíti, ha akár már az idézés átvétele után jelzi az ügyfél, hogy akadálymentes tárgyalást szeretne kérni. A bejárat kérdése egyébként határ­eset – mutatott rá –, a kocsibejáróhoz el lehet jutni oldalról, onnan pedig lift vezet fel.

Erről kérdeztük a mankóval közlekedő Horváth Tamást, aki szerint ő valósággal megizzadt a túl meredek lejárón, s folyamatosan attól félt, hogy elesik.

Mivel a tulajdonos Leier-cégcsoport végezte a mintegy egymilliárd forintos átalakítást, megkerestük az épp külföldön tartózkodó ügyvezetőt. Mártonné dr. Baj Mária azt válaszolta: „a MTESZ-székház felújításának engedélyeztetése és használatbavételi eljárása során sem merült fel az akadálymentesítés kérdése. A székházat a bérlő igényei alapján alakítottuk ki és a bérlő részéről sem merült fel ennek az igénye.” Közölte azt is: amennyiben a bérlő kéri, az akadálymentesítés lehetőségét megvizsgálják.

A mozgáskorlátozottak megyei egyesülete elnökének minderről az a véleménye: nem jóindulatra van szükségük, hanem önállóságra, ezt jelenti az akadálymentesség.

– Mint minden más területen, az akadálymentes környezet kialakításánál is elengedhetetlen a „semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesülése, az érintett felhasználók bevonása, hogy a beruházások ténylegesen megfeleljenek a mozgássérült emberek igényei­nek.

Horváth Tamás pedig még annyit fűzött a kérdéshez: „ha az első- és másodfokú orvosi bizottság a törvényi előírásoknak megfelelően vizsgálná a fogyatékkal élőket, akkor sokkal kevesebbszer kellene igénybe venni a bíróságokat”.